A mostani számítások szerint legkorábban április 12-én, de az is lehet, hogy csak 19-én nyithatnak az iskolák - mondta Gulyás Gergely a mai sajtótájékoztatón.
A mostani számítások szerint legkorábban április 12-én vagy 19-én nyithatnak az iskolák - derült ki a mai kormányinfón.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta: a kormány tegnapi ülésén arról döntött, hogy ha 2,5 milliót eléri a beoltottak száma, akkor egy héten belül nyithatnak az iskolák - ez az általános és középiskolákra is vonatkozik. A miniszter hozzátette: azt is tervezik, hogy az iskolák megnyitását megelőzően beoltják a tanárokat, óvodában dolgozókat és a bölcsődei dolgozókat is, ez azonban továbbra is önkéntes alapon működik majd, így azt kérik, hogy mindenki regisztráljon.
Bár Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár március közepén úgy vélekedett, hogy három hét vagy egy hónap múlva olyan kedvező helyzet lehet, hogy mindenki visszatérhet az iskolákba-óvodákba, de előfordulhat, hogy ütemezett visszatérés lesz az oktatási intézményekbe. Akkor úgy fogalmazott, csak jóslás szinten lehet hivatkozni rá, de úgy készülnek, hogy húsvét után nyitnak az iskolák. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának köznevelésért felelős államtitkára egy héttel később már azt mondta, nincs kőbe vésve az április 7-i iskolanyitás.
Lesz (szóbeli) érettségi?
Újságírói kérdésre reagálva a Gulyás Gergely miniszter azt mondta, a tervek szerint május elején megtartják az írásbeli érettségiket, júniusban pedig a szóbeliket. Ha ezen változtatni kell, akkor változtatnak majd - a járványhelyzet függvényében. Hozzátette: remélik, hogy május végéig mindenki megkapja az első oltást, és bár van lehetőség az érettségi időpontok módosítására, egyelőre nem számolnak vele.
Ami az érettségi menetét illeti, Maruzsa Zoltán államtitkár szerint sok forgatókönyvre fel vannak készülve, de a diákok többsége érettségizni akar. „A diákok úgy készüljenek, hogy május első napjaiban az írásbeli biztosan lesz, és úgy készülünk, hogy a szóbeliket is a hagyományos módon megtartjuk” – mondta. A szóbelikkel kapcsolatban azt mondta, tavaly csak az írásbeli időpontjáig volt népszerű, hogy nem lesznek szóbelik, de azután sok kérést kaptak, hogy a diákok szeretnének szóban javítani.
A szaktárca mindenre nyitott, de az érettségi vizsgák forgatókönyvét végső soron az aktuális járványhelyzet fogja meghatározni
- mondta el ismét, a korábban már sokszor elhangzott központi tájékoztatást. "Jelenleg bizakodunk, tavaly is biztonságosan meg tudtuk szervezni a vizsgákat, ősszel a második hullám idején a szóbelik is rendben lementek, tehát normál menetrendre készülünk."
Mi lesz a tanárok oltásával?
Gulyás Gergely a mai kormányinfón arról is beszélt_ tervezik, hogy az iskolák megnyitását megelőzően beoltják a tanárokat, óvodai és bölcsődei dolgozókat is, ez azonban továbbra is önkéntes alapon működik majd, így azt kérik, mindenki regisztráljon.
Az utóbbi hetekben számtalan szervezet és szakmai érdekképviselet kérte a döntéshozókat, fontolják meg a tanárok soron kívüli beoltását. A Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) mellett, a Pedagógusok Szakszervezete, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete és a Civil Közoktatási Platform is azt kérte, hogy a tavaszi szünet végéig, vagyis április 7-ig haladéktalanul oltsák be az ezt igénylő oktatási dolgozókat. Nemcsak a tanárok szeretnének oltáshoz jutni, hanem a bölcsődei dolgozók is. A Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (BDDSZ) mindezt az életbe lépett járványügyi intézkedések, illetve a bölcsődék nyitva tartása miatt szeretné.
Szél Bernadett független országgyűlési képviselő egyenesen az ombudsmanhoz fordult a tanárok oltása miatt. Szerinte ez az utolsó pillanat, hogy megkezdjék a pedagógusok oltását, akik így védetté válhatnának az érettségiig, és az iskolákat is újra meg lehetne nyitni.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
