Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A mostani számítások szerint legkorábban április 12-én, de az is lehet, hogy csak 19-én nyithatnak az iskolák - mondta Gulyás Gergely a mai sajtótájékoztatón.
A mostani számítások szerint legkorábban április 12-én vagy 19-én nyithatnak az iskolák - derült ki a mai kormányinfón.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta: a kormány tegnapi ülésén arról döntött, hogy ha 2,5 milliót eléri a beoltottak száma, akkor egy héten belül nyithatnak az iskolák - ez az általános és középiskolákra is vonatkozik. A miniszter hozzátette: azt is tervezik, hogy az iskolák megnyitását megelőzően beoltják a tanárokat, óvodában dolgozókat és a bölcsődei dolgozókat is, ez azonban továbbra is önkéntes alapon működik majd, így azt kérik, hogy mindenki regisztráljon.
Bár Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár március közepén úgy vélekedett, hogy három hét vagy egy hónap múlva olyan kedvező helyzet lehet, hogy mindenki visszatérhet az iskolákba-óvodákba, de előfordulhat, hogy ütemezett visszatérés lesz az oktatási intézményekbe. Akkor úgy fogalmazott, csak jóslás szinten lehet hivatkozni rá, de úgy készülnek, hogy húsvét után nyitnak az iskolák. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának köznevelésért felelős államtitkára egy héttel később már azt mondta, nincs kőbe vésve az április 7-i iskolanyitás.
Lesz (szóbeli) érettségi?
Újságírói kérdésre reagálva a Gulyás Gergely miniszter azt mondta, a tervek szerint május elején megtartják az írásbeli érettségiket, júniusban pedig a szóbeliket. Ha ezen változtatni kell, akkor változtatnak majd - a járványhelyzet függvényében. Hozzátette: remélik, hogy május végéig mindenki megkapja az első oltást, és bár van lehetőség az érettségi időpontok módosítására, egyelőre nem számolnak vele.
Ami az érettségi menetét illeti, Maruzsa Zoltán államtitkár szerint sok forgatókönyvre fel vannak készülve, de a diákok többsége érettségizni akar. „A diákok úgy készüljenek, hogy május első napjaiban az írásbeli biztosan lesz, és úgy készülünk, hogy a szóbeliket is a hagyományos módon megtartjuk” – mondta. A szóbelikkel kapcsolatban azt mondta, tavaly csak az írásbeli időpontjáig volt népszerű, hogy nem lesznek szóbelik, de azután sok kérést kaptak, hogy a diákok szeretnének szóban javítani.
A szaktárca mindenre nyitott, de az érettségi vizsgák forgatókönyvét végső soron az aktuális járványhelyzet fogja meghatározni
- mondta el ismét, a korábban már sokszor elhangzott központi tájékoztatást. "Jelenleg bizakodunk, tavaly is biztonságosan meg tudtuk szervezni a vizsgákat, ősszel a második hullám idején a szóbelik is rendben lementek, tehát normál menetrendre készülünk."
Mi lesz a tanárok oltásával?
Gulyás Gergely a mai kormányinfón arról is beszélt_ tervezik, hogy az iskolák megnyitását megelőzően beoltják a tanárokat, óvodai és bölcsődei dolgozókat is, ez azonban továbbra is önkéntes alapon működik majd, így azt kérik, mindenki regisztráljon.
Az utóbbi hetekben számtalan szervezet és szakmai érdekképviselet kérte a döntéshozókat, fontolják meg a tanárok soron kívüli beoltását. A Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) mellett, a Pedagógusok Szakszervezete, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete és a Civil Közoktatási Platform is azt kérte, hogy a tavaszi szünet végéig, vagyis április 7-ig haladéktalanul oltsák be az ezt igénylő oktatási dolgozókat. Nemcsak a tanárok szeretnének oltáshoz jutni, hanem a bölcsődei dolgozók is. A Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (BDDSZ) mindezt az életbe lépett járványügyi intézkedések, illetve a bölcsődék nyitva tartása miatt szeretné.
Szél Bernadett független országgyűlési képviselő egyenesen az ombudsmanhoz fordult a tanárok oltása miatt. Szerinte ez az utolsó pillanat, hogy megkezdjék a pedagógusok oltását, akik így védetté válhatnának az érettségiig, és az iskolákat is újra meg lehetne nyitni.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A Szegedi Törvényszék megsemmisítette a kormányhivatal elutasító határozatát, amely megakadályozta, hogy alapítványi fenntartásban induljon újra a 2024-ben bezárt intézmény. Az iskola a tervek szerint a 2027/2028-as tanévben nyithatja meg ismét a kapuit.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.
A szervezet szerint a döntés a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok folyamatban lévő pereiben is fontos szerepet játszhat.
„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Az elkövető egy 17 éves fiú, aki tettét azzal indokolta, hogy az iskolába járó fiatalok korábban gúnyolták őt, ezért haragudott rájuk.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).