A mostani számítások szerint legkorábban április 12-én, de az is lehet, hogy csak 19-én nyithatnak az iskolák - mondta Gulyás Gergely a mai sajtótájékoztatón.
A mostani számítások szerint legkorábban április 12-én vagy 19-én nyithatnak az iskolák - derült ki a mai kormányinfón.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta: a kormány tegnapi ülésén arról döntött, hogy ha 2,5 milliót eléri a beoltottak száma, akkor egy héten belül nyithatnak az iskolák - ez az általános és középiskolákra is vonatkozik. A miniszter hozzátette: azt is tervezik, hogy az iskolák megnyitását megelőzően beoltják a tanárokat, óvodában dolgozókat és a bölcsődei dolgozókat is, ez azonban továbbra is önkéntes alapon működik majd, így azt kérik, hogy mindenki regisztráljon.
Bár Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár március közepén úgy vélekedett, hogy három hét vagy egy hónap múlva olyan kedvező helyzet lehet, hogy mindenki visszatérhet az iskolákba-óvodákba, de előfordulhat, hogy ütemezett visszatérés lesz az oktatási intézményekbe. Akkor úgy fogalmazott, csak jóslás szinten lehet hivatkozni rá, de úgy készülnek, hogy húsvét után nyitnak az iskolák. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának köznevelésért felelős államtitkára egy héttel később már azt mondta, nincs kőbe vésve az április 7-i iskolanyitás.
Lesz (szóbeli) érettségi?
Újságírói kérdésre reagálva a Gulyás Gergely miniszter azt mondta, a tervek szerint május elején megtartják az írásbeli érettségiket, júniusban pedig a szóbeliket. Ha ezen változtatni kell, akkor változtatnak majd - a járványhelyzet függvényében. Hozzátette: remélik, hogy május végéig mindenki megkapja az első oltást, és bár van lehetőség az érettségi időpontok módosítására, egyelőre nem számolnak vele.
Ami az érettségi menetét illeti, Maruzsa Zoltán államtitkár szerint sok forgatókönyvre fel vannak készülve, de a diákok többsége érettségizni akar. „A diákok úgy készüljenek, hogy május első napjaiban az írásbeli biztosan lesz, és úgy készülünk, hogy a szóbeliket is a hagyományos módon megtartjuk” – mondta. A szóbelikkel kapcsolatban azt mondta, tavaly csak az írásbeli időpontjáig volt népszerű, hogy nem lesznek szóbelik, de azután sok kérést kaptak, hogy a diákok szeretnének szóban javítani.
A szaktárca mindenre nyitott, de az érettségi vizsgák forgatókönyvét végső soron az aktuális járványhelyzet fogja meghatározni
- mondta el ismét, a korábban már sokszor elhangzott központi tájékoztatást. "Jelenleg bizakodunk, tavaly is biztonságosan meg tudtuk szervezni a vizsgákat, ősszel a második hullám idején a szóbelik is rendben lementek, tehát normál menetrendre készülünk."
Mi lesz a tanárok oltásával?
Gulyás Gergely a mai kormányinfón arról is beszélt_ tervezik, hogy az iskolák megnyitását megelőzően beoltják a tanárokat, óvodai és bölcsődei dolgozókat is, ez azonban továbbra is önkéntes alapon működik majd, így azt kérik, mindenki regisztráljon.
Az utóbbi hetekben számtalan szervezet és szakmai érdekképviselet kérte a döntéshozókat, fontolják meg a tanárok soron kívüli beoltását. A Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) mellett, a Pedagógusok Szakszervezete, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete és a Civil Közoktatási Platform is azt kérte, hogy a tavaszi szünet végéig, vagyis április 7-ig haladéktalanul oltsák be az ezt igénylő oktatási dolgozókat. Nemcsak a tanárok szeretnének oltáshoz jutni, hanem a bölcsődei dolgozók is. A Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (BDDSZ) mindezt az életbe lépett járványügyi intézkedések, illetve a bölcsődék nyitva tartása miatt szeretné.
Szél Bernadett független országgyűlési képviselő egyenesen az ombudsmanhoz fordult a tanárok oltása miatt. Szerinte ez az utolsó pillanat, hogy megkezdjék a pedagógusok oltását, akik így védetté válhatnának az érettségiig, és az iskolákat is újra meg lehetne nyitni.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
