Az iskolai felügyeletre szoruló diákok száma is megduplázódott.
Március 17-én 5386 általános iskolás (a tanulók 0,74 százaléka) és 22 126 óvodás (az óvodások 6,86 százaléka) számára kértek gyermekfelügyeletet – közölte a Népszavával az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi). Vagyis a koronavírusjárvány erősödése miatt március 8-tól elrendelt teljes távoktatás és intézménybezárás után az iskolai felügyeletre szoruló diákok száma megduplázódott, az óvodásoké pedig két és félszeresére nőtt egy hét alatt.
Múlt héten, 2021. március 8. és 11. között iskolai ügyeletet a tankerületi központok által fenntartott általános iskolai feladatot ellátó, illetve gyógypedagógiai ellátást biztosító intézményekben országosan, naponta 2600-4000 gyermek esetében - a tanulók létszámának 0,4-0,7 százalékában - vettek igénybe a szülők, gondviselők – közölte korábban a Klebelsberg Központ. Az Emmi adatai szerint összesen 2679 iskolásról volt szó.
Az óvodákban már a távoktatás első hetében is többen éltek a gyermekfelügyelet lehetőségével, összesen 8892-en. Viszont az egy-egy intézményre jutók száma elenyésző volt. Több budapesti kerületben mindössze harminc-negyven óvodás felügyeletét kellett megszervezni, sok helyen csak a gyerekek öt százalékát vitték be az ügyeletes óvodákba – derült ki az Eduline által kikért adatokból.
Munkáltatói igazolást sehol nem kérnek
Bár az önkormányzatok is arra kérték a szülőket, hogy csak a legszükségesebb esetben vegyék igénybe az ügyeletet, például akkor, ha nem tudnak otthonról dolgozni, vagy részt vesznek a védekezésben, munkáltatói igazolást sem az óvodákban, sem az iskolákban nem kérnek. „Az óvodavezetők viszont elég jól ismerik a szülőket, így tudják, ki az köztük, akinek az ügyeleti igénye valós és megalapozott” – írta az Eduline kérdésére a debreceni polgármesteri hivatal. A III. kerületi önkormányzat arra is felhívta a figyelmünket, hogy nem is vizsgálhatják, ki miért veszi igénybe az ügyeletet, és nem is utasíthatják vissza őket.
Az általános iskolások szüleinek sem kell igazolást beszerezniük a munkahelyüktől, közvetlenül az iskolaigazgatóktól kérhetik a gyerekeik napközbeni felügyeletét, amelyet az iskolák szerveznek meg kis létszámú csoportokban – közölte múlt héten a Klebelsberg Központ.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
