A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) válaszokat szeretne Kásler Miklóstól és Palkovics Lászlótól az oltásról és a táppénzekről is.
Három kérdést tett fel a szakszervezet, melyre az Emberi Erőforrások Minisztériumának és az Innovációs és Technológiai Minisztérium miniszterétől is egyértelmű választ várnak:
Mindezt azért kérik és kérdezik, mert szerintük, ha a kormány valóban visszaengedi a gyerekeket, tanulókat március végén, április elején, elengedhetetlen a köznevelésben, szakképzésben dolgozók azonnali oltása. A szakszervezet azt állítja, tudomásuk van olyan óvodáról, ahol a héten több tucat szülő igényelt gyermekfelügyeletet. Azt is hozzáteszik, hiába kérték, hogy a szülők otthon maradásának ösztönzésére fizessenek 100 százalékos táppénzt, miután ez nem történt meg, sok intézmény kénytelen nyitva tartani, miközben hivatalos zárásról döntött a kormány.
Nem a PSZ az egyetlen, aki oltást és táppénzt szeretne kiharcolni. A Civil Közoktatási Platform is azt követeli, hogy a 12 éven aluli vagy sajátos nevelési igényű gyerekekkel otthon maradó szülőknek biztosítsanak táppénzt, anélkül, hogy a vállalkozásoknak fizetniük kellene. A munkáltatókat viszont jogszabállyal köteleznék arra, hogy a szülők otthon maradását ne szankcionálják. Emellett azt is kérik, hogy haladéktalanul oltsák be azokat az oktatásban dolgozókat, akik ezt kérik, hogy a gyermekfelügyelet biztosítható legyen, és a nyitás után normálisan működhessenek az intézmények.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
