A Magyar Nemzet szerint akikre helyben nem volt szükség, őket átvezényelték egy másik iskolába, vagy ideiglenesen a helyi rendőrkapitányságon kaptak feladatokat.
Közel ötszáz iskolában álltak munkába tavaly szeptemberben az iskolaőrök, a tanév eleji nyüzsgésnek azonban sok intézményben már nyoma sincs, hiszen november óta online oktatás zajlik a középiskolákban. Hétfőtől pedig egy hónapra kiürülnek az általános iskolák is, ezért a Magyar Nemzet rákérdezett a rendőrségnél, hogy ez mennyiben befolyásolja az iskolaőrök napi munkáját.
A lap szerint a digitális átállás őszi elrendelésekor körbekérdezték az igazgatókat, hogy továbbra is igényt tartanak-e az iskolaőrök napi szintű szolgálatára. Mint kiderült, az iskolák többségében kérték, hogy maradjon az iskolaőr, mert a kiscsoportos konzultációk vagy a szakmai gyakorlatok zavartalan megtartását így látják biztosítottnak.
Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) azt is kihangsúlyozta, nem kellett elbocsátani azokat az iskolaőröket sem, akikre helyben nem volt szükség, ilyen esetekben átvezényelték az illetőt másik iskolába – úgynevezett társiskolaőrnek. De vannak néhányan, akik ideiglenesen a helyi rendőrkapitányságon kaptak bűnmegelőzési feladatokat. Fontos, hogy az átvezénylés csak a digitális tanrend fenntartásáig tart, amint a tantermi oktatás visszaáll, mindenkit visszahelyeznek az eredeti szolgálatteljesítési helyére - tették hozzá.
Hányszor intézkedtek az iskolaőrök?
A rendőrségtől kapott adatok alapján szeptember elseje és december 9-e között összesen 278 esetben volt szükség az iskolaőrök intézkedésére, ebből 206 eset az első hónapra, azaz szeptemberre tehető - írtuk meg egy korábbi közlemény alapján. Az is kiderült, hogy az intézkedések jelentős részben „bűnmegelőzési célú figyelemfelhívások” voltak, kényszerítő eszközt összesen tizenhárom alkalommal kellett használni.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
