Mi lesz az iskolaőrökkel a távoktatás alatt?

A Magyar Nemzet szerint akikre helyben nem volt szükség, őket átvezényelték egy másik iskolába, vagy ideiglenesen a helyi rendőrkapitányságon kaptak feladatokat.

  • Eduline

Közel ötszáz iskolában álltak munkába tavaly szeptemberben az iskolaőrök, a tanév eleji nyüzsgésnek azonban sok intézményben már nyoma sincs, hiszen november óta online oktatás zajlik a középiskolákban. Hétfőtől pedig egy hónapra kiürülnek az általános iskolák is, ezért a Magyar Nemzet rákérdezett a rendőrségnél, hogy ez mennyiben befolyásolja az iskolaőrök napi munkáját.

A lap szerint a digitális átállás őszi elrendelésekor körbekérdezték az igazgatókat, hogy továbbra is igényt tartanak-e az iskolaőrök napi szintű szolgálatára. Mint kiderült, az iskolák többségében kérték, hogy maradjon az iskolaőr, mert a kiscsoportos konzultációk vagy a szakmai gyakorlatok zavartalan megtartását így látják biztosítottnak.

Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) azt is kihangsúlyozta, nem kellett elbocsátani azokat az iskolaőröket sem, akikre helyben nem volt szükség, ilyen esetekben átvezényelték az illetőt másik iskolába – úgynevezett társ­iskolaőrnek. De vannak néhányan, akik ideiglenesen a helyi rendőrkapitányságon kaptak bűnmegelőzési feladatokat. Fontos, hogy az átvezénylés csak a digitális tanrend fenntartásáig tart, amint a tantermi oktatás visszaáll, mindenkit visszahelyeznek az eredeti szolgálatteljesítési helyére - tették hozzá.

Hányszor intézkedtek az iskolaőrök?

A rendőrségtől kapott adatok alapján szeptember elseje és december 9-e között összesen 278 esetben volt szükség az iskolaőrök intézkedésére, ebből 206 eset az első hónapra, azaz szeptemberre tehető - írtuk meg egy korábbi közlemény alapján. Az is kiderült, hogy az intézkedések jelentős részben „bűnmegelőzési célú figyelemfelhívások” voltak, kényszerítő eszközt összesen tizenhárom alkalommal kellett használni.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.