A Magyar Nemzet szerint akikre helyben nem volt szükség, őket átvezényelték egy másik iskolába, vagy ideiglenesen a helyi rendőrkapitányságon kaptak feladatokat.
Közel ötszáz iskolában álltak munkába tavaly szeptemberben az iskolaőrök, a tanév eleji nyüzsgésnek azonban sok intézményben már nyoma sincs, hiszen november óta online oktatás zajlik a középiskolákban. Hétfőtől pedig egy hónapra kiürülnek az általános iskolák is, ezért a Magyar Nemzet rákérdezett a rendőrségnél, hogy ez mennyiben befolyásolja az iskolaőrök napi munkáját.
A lap szerint a digitális átállás őszi elrendelésekor körbekérdezték az igazgatókat, hogy továbbra is igényt tartanak-e az iskolaőrök napi szintű szolgálatára. Mint kiderült, az iskolák többségében kérték, hogy maradjon az iskolaőr, mert a kiscsoportos konzultációk vagy a szakmai gyakorlatok zavartalan megtartását így látják biztosítottnak.
Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) azt is kihangsúlyozta, nem kellett elbocsátani azokat az iskolaőröket sem, akikre helyben nem volt szükség, ilyen esetekben átvezényelték az illetőt másik iskolába – úgynevezett társiskolaőrnek. De vannak néhányan, akik ideiglenesen a helyi rendőrkapitányságon kaptak bűnmegelőzési feladatokat. Fontos, hogy az átvezénylés csak a digitális tanrend fenntartásáig tart, amint a tantermi oktatás visszaáll, mindenkit visszahelyeznek az eredeti szolgálatteljesítési helyére - tették hozzá.
Hányszor intézkedtek az iskolaőrök?
A rendőrségtől kapott adatok alapján szeptember elseje és december 9-e között összesen 278 esetben volt szükség az iskolaőrök intézkedésére, ebből 206 eset az első hónapra, azaz szeptemberre tehető - írtuk meg egy korábbi közlemény alapján. Az is kiderült, hogy az intézkedések jelentős részben „bűnmegelőzési célú figyelemfelhívások” voltak, kényszerítő eszközt összesen tizenhárom alkalommal kellett használni.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
