Oktatási vészhelyzet van a világban - lassan egy éve vannak iskolabezárások

Szükségállapotot alakult ki az oktatásban az iskolabezárások miatt az UNICEF szerint.

  • Eduline

Az UNICEF ma közzétett, legfrissebb adatai szerint a COVID-19 járvány miatti iskolabezárások világszerte több mint 168 millió gyereket érintettek az elmúlt egy évben - írja a jelentésre hivatkozva a hvg.hu.

214 millió diák – vagyis minden hetedik gyerek – háromnegyed éve nem tud az iskolája falai között tanulni.

Az adatok szerint tizennégy olyan ország van, ahol túlnyomórészt zárva voltak oktatási intézményeit 2020 márciusa és 2021 februárja között. Ezeknek az országoknak kétharmada Latin-Amerikában és a Karib-térségben található, ahol közel 98 millió iskolás érintett. Leghosszabb ideje Panamában vannak zárva az iskolák, ezt követi El Salvador, Banglades és Bolívia.

Komoly hatása van az iskolabezárásoknak

Az iskolabezárások súlyos következményekkel járhatnak: számos országban magas annak a kockázata, hogy akik egy éve nem ülhetnek az iskolai padban, azok már sosem térnek vissza az osztályterembe, gyermekházasságba vagy gyermekmunkába kényszerülhetnek.

Az UNICEF álláspontja szerint mindent meg kell tenni az iskolák nyitva tartása, illetve az újranyitás elősegítése érdekében, valamint azért is, hogy a következő időszakban még nagyobb figyelem jusson az oktatásra.

 „Amint a diákok visszatérnek az osztálytermeikbe, támogatásra lesz szükségük, hogy felzárkózzanak. Prioritásként kell kezelni a diákok egyéni szükségleteit, élelmezését, fizikai és mentális egészségük megőrzését” – mondta Henrietta Fore, az UNICEF ügyvezető Igazgatója.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.