Friss felmérés: a tanárok közel 84 százaléka oltatná be magát

Az iskolai dolgozók többsége egyetért abban is, hogy az oktatási intézményeknek elöl lenne a helyük az oltási rendben - derül ki a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) legfrissebb felméréséből.

  • Eduline

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) gyors felmérésben igyekezett választ kapni a vakcinákkal, oltási programmal kapcsolatos legégetőbb kérdésekre: így rákérdeztek arra is, valóban igaz-e az a kormányzati állítás, miszerint a vakcinafelvételi hajlandóság alig 26 százalék a pedagógusok körében. A kérdőívet kitöltő 1676 oktatásban dolgozó válasza alapján azonban ez a kijelentés nem igazán áll összehangban a valósággal, ugyanis a megkérdezettek 84 százaléka szeretné beoltatni magát koronavírus ellen.

Ugyanakkor az oltást beadatni szándékozók kétharmada nem bízik az Európai Gyógyszerügynökség által jóvá nem hagyott vakcinákban. A válaszadók nagy része a Pfizer, a Moderna és az AstraZeneca vakcináknak szavazott bizalmat. Viszont a kínai SinoPharm és az orosz Szputnyik V vakcinákkal kapcsolatban feltűnően nagy a bizalmatlanság. A PDSZ szerint nem javítja a kilátásokat az a tény sem, hogy a már európai engedélyeztetés alatt álló vakcinákkal (Janssen, CureVac, Novavax) szemben is szembetűnő az elutasítottság.

Az oltást elutasítók válaszaiból kiderül: az elutasítás két fő oka, hogy tartanak az oltás nyomán később kialakuló egészségártalmaktól, illetve nem bíznak abban, hogy a kormány igazat mond a vakcinákról. Az összes válaszadó döntő többsége úgy látja, hogy a kormány oltásügyben végzett kommunikációs tevékenysége átláthatatlan, kusza és elbizonytalanító.

Mindennek ellenére a túlnyomó többség (93 százalék) érzi úgy – még az oltást felvenni nem kívánok egy része is –, hogy az oktatási intézményeknek az oltási prioritási listákon lenne a helyük. Sokan viszont csak azzal a kitétellel támogatnák ezt, ha nem lenne kötelező az oltás.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

 

Hozzászólások

„Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre” – Kőszegi Krisztián az iskolakezdési támogatásról

Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.

Ilyen feltételek mellett kapnák vissza a pedagógusok a sztrájkjogukat a benyújtott törvényjavaslat alapján

Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.

„Több mint száz óra pluszmunkáért bruttó 17 ezer forint járt” – így érzékeltette a pedagógusok túlzott adminisztrációs terheit Müller Anna

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.

Megszavazta az Országgyűlés a TÉR felfüggesztését

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.