Az angol-magyar kéttannyelvű általános iskola és gimnázium intézményvezetője kihasználta, hogy a szülők nem beszéltek magyarul és nem ismerték a rendszert.
Vesztegetéssel vádolja a Fővárosi Főügyészség egy fővárosi kéttannyelvű, ingyenes közoktatási intézmény egykori igazgatóját, mert a vád szerint több esetben pénzt kért külföldi szülőktől azért, hogy a magyar nyelvet nem ismerő gyermekeiket az iskolába felvegye - közölte a a főügyészség vezetője hétfőn az MTI-vel.
A vádirat szerint a 68 éves férfi 1997-2017. között egy budapesti, állami fenntartású angol-magyar kéttannyelvű általános iskola és gimnázium intézményvezetője volt. Az iskolába a felvételről, átvételről egyedül az igazgató döntött. A külsős iskolából érkező tanulóknak a két tanítási nyelvű osztályokba történő felvételhez az alapfokú képzésnél írásbeli és szóbeli szintfelmérőt, közismereti tárgyakból vizsgát kellett teljesíteniük, a középfokú képzésnél pedig sikeres nyelvi különbözeti vizsgát kellett tenniük.
A kéttannyelvű osztályokba jelentkező, magyar nyelvet nem beszélő szülők általában tolmács segítségével, személyesen keresték fel az igazgatót, aki az iskola bemutatását követően felvételért 2016-2017. évben gyerekenként jellemzően 3000 vagy 4000 eurót kért a szülőktől. A szülők nem tudtak arról, hogy az intézményben a közoktatás ingyenes, úgy tudták, hogy az igazgató által elkért, illetve neki átadott összeg a képzés díja.
A Fővárosi Főügyészség szerint összesen hét gyerek felvételéért kért pénzt az igazgató. A férfira az ügyészség végrehajtandó börtönbüntetés és pénzbüntetés kiszabását indítványozta.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
