3000-4000 euróval húzta le a szülőket egy budapesti iskolaigazgató

Az angol-magyar kéttannyelvű általános iskola és gimnázium intézményvezetője kihasználta, hogy a szülők nem beszéltek magyarul és nem ismerték a rendszert.

  • Eduline/MTI

Vesztegetéssel vádolja a Fővárosi Főügyészség egy fővárosi kéttannyelvű, ingyenes közoktatási intézmény egykori igazgatóját, mert a vád szerint több esetben pénzt kért külföldi szülőktől azért, hogy a magyar nyelvet nem ismerő gyermekeiket az iskolába felvegye - közölte a a főügyészség vezetője hétfőn az MTI-vel.

A vádirat szerint a 68 éves férfi 1997-2017. között egy budapesti, állami fenntartású angol-magyar kéttannyelvű általános iskola és gimnázium intézményvezetője volt. Az iskolába a felvételről, átvételről egyedül az igazgató döntött. A külsős iskolából érkező tanulóknak a két tanítási nyelvű osztályokba történő felvételhez az alapfokú képzésnél írásbeli és szóbeli szintfelmérőt, közismereti tárgyakból vizsgát kellett teljesíteniük, a középfokú képzésnél pedig sikeres nyelvi különbözeti vizsgát kellett tenniük.

A kéttannyelvű osztályokba jelentkező, magyar nyelvet nem beszélő szülők általában tolmács segítségével, személyesen keresték fel az igazgatót, aki az iskola bemutatását követően felvételért 2016-2017. évben gyerekenként jellemzően 3000 vagy 4000 eurót kért a szülőktől. A szülők nem tudtak arról, hogy az intézményben a közoktatás ingyenes, úgy tudták, hogy az igazgató által elkért, illetve neki átadott összeg a képzés díja.

A Fővárosi Főügyészség szerint összesen hét gyerek felvételéért kért pénzt az igazgató. A férfira az ügyészség végrehajtandó börtönbüntetés és pénzbüntetés kiszabását indítványozta.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.