Megvannak az első ponthatárok: mutatjuk, hány ponttól hívják be szóbelizni a leendő középiskolásokat

Tizennégy éve nem születtek olyan gyenge eredmények a központi írásbeli felvételin, mint idén - ez derült ki azokból az adatokból, amelyeket múlt héten Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár ismertetett. Nem csoda, hogy sok felvételiző és szülő kíváncsian várja, hogy azok a középiskolák, amelyek szóbelivel is szűrik a hozzájuk jelentkezőket, lejjebb viszik-e a szóbeli ponthatárait.

A népszerű középiskolák egy része ugyanis csak azokat a diákokat hívja be a meghallgatásra, akik általános iskolai jegyeik és a januárban megírt központi felvételi eredménye alapján elérnek egy bizonyos ponthatárt.

Izgalmas napok elé nézünk

Számos középiskola csak a következő napokban hozza nyilvánosságra, a jelentkezőknek hány pontot kellett elérniük ahhoz, hogy részt vehessenek a szóbelin. Néhány gimnázium azonban már döntött. Az érdi Gárdonyi Géza Általános Iskola és Gimnáziumba az emelt óraszámú angol és német tagozatra jelentkező diákok közül például azokat hívják be az elbeszélgetésre, akik legalább 80 pontot gyűjtöttek általános iskolai jegyeikkel és a központi írásbeli eredményével. A sportosztályba jelentkezőknél ezt a határt 70 pontnál húzták meg.

Az érdi Vörösmarty Mihály Gimnáziumban a nyolcadikosoknak legalább 100 pontot kellett elérniük a központi írásbeli dolgozatattal, illetve az általános iskolai - 7. év végi és 8. félévi - eredményekkel ahhoz, hogy szóban is bizonyíthassanak. Az intézmény nyolc évfolyamos képzést is kínál: a negyedikeseknek legalább 70 pontot kellett szerezniük az írásbelin ahhoz, hogy a szóbelire behívják őket, viszont a végső sorrend felállításánál náluk is figyelembe veszik a korábbi tanulmányi eredményeket is.

Ilyenek voltak a tavalyi ponthatárok

Tavaly a győri Révai Miklós Gimnázium és Kollégium szóbeli vizsgájára 108 ponttal lehetett bekerülni, ezt a központi vizsgán szerzett maximum 100 ponttal és további - az általános iskolai eredményekért járó - maximum 50 pontot lehetett megszerezni. Ugyanilyen pontozási szabályok mellett, bár magasabb ponthatárral, 113 ponttal lehetett bekerülni a budapesti Alternatív Közgazdasági Gimnáziumba. 

A Városmajori Gimnáziumban az 50-50 pontos írásbelin kívül 20 pontot értek az általános iskolai jegyek, így maximum 120 pontot lehet elérni. Ebből legalább 96 pontra volt szükség a matematika-, 90 pontra pedig a magyartagozatra. Az ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium és Kollégiumban szintén más pontszámítási módot alkalmaztak: a humán tagozatra például a magyar nyelvi pontszám egésze, plusz a matematika pontszámának fele (maximum 75 pont) számított, ebből minimum 62 pontot el kellett érniük a diákoknak.

Két iskola idei pontszámaiból még nehéz lenne messzemenő következtetést levonni arról, hogyan alakulnak majd a szóbeli behívó ponthatárai. Azt azonban érdemes figyelembe venni, hogy a tavalyi példákat a legnépszerűbb intézmények közül válogattuk, ahol mindig hatalmas a túljelentkezés - van, ahol tizenhétszeres -, így egyébként is magasabb ponthatárokat húznak az átlagnál. De nem csak ezekben az intézményekben kell megküzdeni a férőhelyért. 

Ha kíváncsiak vagytok, hogy az általatok választott iskolában mennyi az esélyetek a bekerülésre, használjátok az Oktatási Hivatal oldalán található keresőt. Ennek a segítségével megnézhetik, hogy az elmúlt években hányan jelentkeztek a különböző középiskolák kilencedikes osztályaiba, hányan jelölték meg első helyen az adott tanulmányi területet, és végül hányan kerültek be a kiválasztott osztályba. A kereső természetesen a hat és nyolc évfolyamos gimnáziumok jelentkezési statisztikáit is kiadja.

Az idei egy rendhagyó év, rendhagyó felvételivel

Van, ahol a Zoomon tartják a szóbeli felvételit, míg más gimnáziumok úgy döntöttek, a járványhelyzet miatt idén egyáltalán nem szerveznek elbeszélgetést, helyette portfóliót kérnek a jelentkezőktől. A középiskoláknak most először kell „covid-biztos” megoldásokat találniuk a felvételire, hiszen tavaly éppen azon a napon értek a véget a szóbelik, amikor a járvány miatt elrendelték az iskolák bezárását.

Az intézményeknek nem kell központi szabályokhoz alkalmazkodniuk, mivel „a szóbeli vizsgák a középiskolák „saját” vizsgái, azokra a köznevelési intézményekre vonatkozó általános járványügyi szabályok vonatkoznak, emellett az középiskolák a helyi sajátosságoknak megfelelő helyi szabályokat is hozhatnak” - írta korábban az Oktatási Hivatal az Eduline megkeresésére. Hozzátették azt is, hogy már nyilvánosságra hozta az érettségi szervezésekor alkalmazandó biztonsági intézkedéseket, „amelyek követése a középiskolák számára a középfokú szóbeli felvételi vizsgákra is javasolható”.

Ez mit jelent a gyakorlatban?

Maruzsa Zoltán államtitkár az érettségikre vonatkozó szabályokról korábban elmondta: tantermenként maximum tíz tanulóval, maszkviselés, testhőmérséklet-mérés, távolságtartás és kézfertőtlenítés mellett szervezik a vizsgákat.

A szóbelik alatt is tartani kell a 1,5 méteres távolságot, mind a vizsgán, mind a felkészülés alatt. A vizsgabizottságnak, a tanároknak a szóbelin is kötelező lesz a maszkviselés.

A diákoknak az iskolában, a várakozás alatt kötelező, a felkészülés alatt csak ajánlott, a szóbeli alatt pedig nem kötelező viselniük a maszkot. 

A további szabályokról itt olvashattok

.

A középiskolai felvételivel kapcsolatos folyamatosan frissülő cikkeinket itt találjátok.