Hagyományos módon - írásbeli és szóbeli számonkéréssel - tervezik megtartani az idei érettségit - mondta el ismét az Emberi Erőforrások Minisztériumának köznevelésért felelős államtitkára.
Maruzsa Zoltán elmondta, tantermenként tíz tanuló, maszkviselés, testhőmérséklet-mérés, távolságtartás és kézfertőtlenítés mellett szervezik a vizsgákat. A további szabályokról itt olvashattok.
A köznevelési államtitkár kiemelte: tavasszal, amikor csak írásbeli vizsga volt, az eredmények megfeleltek az előző öt év átlagának. A szóbeli vizsga azonban sok tanulónak javítási lehetőséget is jelent - indokolta annak megtartását.
Január eleje óta arra kérik az intézményeket, hogy a közismereti tárgyakból éljenek az érettségire felkészítő személyes konzultációk szervezésének lehetőségével. Ezeken célzottan biztosíthatnak lehetőséget a személyes kapcsolattartásra - mondta. Arról, hogy mindez hogyan valósítható meg azért akadnak kétségek, például az amúgy is túlterhelt tanárok napi munkájába vajon hogyan illeszthető be a többletmunka. Persze a minisztériumnak erről is határozott elképzelései is vannak.
Maruzsa Zoltán arra is kitért, hogy a tanároknál a köznevelési információs rendszer és az egészségügyi adatbázis, az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér statisztikai jellegű összevetése alapján 26 százalék az oltást igénylők aránya. Egy korábbi felmérés szerint ez azonban jóval magasabb is lehet.
Az idei évben talán még megterhelőbb az érettségizőknek a felkészülés - mentálisan is. Ebben a témában pszichológusokkal készített interjúnkat itt olvashatjátok el. Az érettségi jelentkezési határidő előtt minden fontos szabályt megismerhettek itt.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Hiába lenne a cél az olvasás megszerettetése, egy rosszul megválasztott kötelező éppen az ellenkező hatást érheti el.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
