A tavaszi vizsgák időpontjai napról napra közelednek, és bár a köznevelési államtitkár tegnap ismét megerősítette, hogy nem változtatnak a szabályokon, a felkészülés megszervezése sok iskolában még mindig problémát okoz.
Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár az operatív törzs keddi sajtótájékoztatóján ismét elmondta, hogy az érettségi rendje nem változik, idén is marad az eredeti felállás. De "hogyan készülhetnek fel az érettségizők az érettségi vizsgára"? - tette fel az egyszerű(nek tűnő) kérdést Szabó Szabolcs független országgyűlési képviselő az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi).
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára ismét kiemelte, hogy - amennyiben erre igény van - az érettségizőknek is lehet kiscsoportos személyes konzultációkat tartani, és azt is elmondta: ez a tanárok munkaidejének része. Az államtitkár szerint
az érintett pedagógusok a neveléssel-oktatással lekötött munkaidejük terhére, a jóváhagyott tantárgyfelosztásban rögzített foglalkozásként tartják meg a konzultációt vagy a felkészítést.
Hozzátette, amennyiben a tanárok a felkészítéssel járó feladataikat munkaidőn kívül látják el, és ez helyettesítésnek sem minősül, "akkor természetesen külön díjazás jár érte, amit a tankerületi központok mint fenntartók kifizetnek".
Az érettségifelkészítésre a szabályok szerint a 11. osztályban a 30 alapóraszám mellett 4 órát, a 12. évfolyamon a 29 alapóra mellett 5 órát kell fordítani. Akárhogy osztunk és szorzunk, a jelenlegi helyzetben ez nagyon nehezen kivitelezhető. Ha egy osztály a személyes konzultációkat választja, akkor a maximalizált 10 fős létszámkorlátozás miatt azzal is számolni kell, hogy egy átlagos 30 fős osztályban a tanárnak háromszor is meg kell tartania egy adott órát.
Úgy tűnik, a helyzet megoldása megint nem a tanárokon fog múlni, a legtöbb iskola ugyanis igyekszik mindent megtenni a sikeres felkészítés érdekében. „Ezt a többletterhet a tanárok a diákok sikeres felkészítése érdekében vállalják” – szögezte le korábban az Eduline-nak Pásztor Attila, a Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium igazgatója is.
A tanárok persze emellett az alsóbb évfolyamokon is oktatnak, a digitális munkarend pedig önmagában többletmunkát jelent, például az írásbeli munkák egyéni értékelése miatt.
Mindezeknek köszönhetően az idei évben talán még megterhelőbb az érettségizőknek a felkészülés - mentálisan is. Ebben a témában pszichológusokkal készített interjúnkat itt olvashatjátok el:
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
