Tíz éve nem volt olyan rossz eredmény magyarból a központi középiskolai felvételin, mint idén - derül ki a vizsga előzetes eredményeiből, amelyekről Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár beszélt az operatív törzs keddi sajtótájékoztatóján.
Az államtitkár elmondta, hogy a jelenlegi (több mint 90 százalékos) feldolgozottságnál a magyar- és a matekvizsga eredményei is "hasonlóak lettek az elmúlt évek átlagaihoz".
A nyolcadikosok a maximális 100 pontból átlagosan 47,2 pontot értek el (ez a szám 2020-ban és 2019-ben 49,5; 2018-ban 51,2; 2017-ben pedig 51,7 volt). Magyarból 24,4, matekból pedig 22,7 lett az átlageredmény.
Az összesített pontszámok jóval a tavalyi, a 2019-es és a 2018-as átlag alatt vannak. Úgy tűnik, hogy idén főként a magyarteszttel akadtak gondok - ahogy azt a diákok visszajelzései alapján már a felvételi hétvégéjén sejteni lehetett. Magyarból az elmúlt 10 év legrosszabb eredményei születtek, alulmúlva a korábbi legrosszabb eredményt, a 2012-es 25,2-es átlagot is.
A magyar szokott jobban menni
Pedig a magyar feladatsorok eredményei minden évben jóval a matek átlageredményei felett vannak. 2020-ban a nyolcadikosok felvételijén az átalageredmény 26,8 pont volt, egy évvel korábban 30, 2018-ban 32,9; 2017-ben pedig 31,2 pont. A hat- vagy nyolcosztályos gimnáziumba felvételizők eredményei is hasonlóan alakultak. tavaly a hatodikosok átlagosan 29,1 pontot szereztek, a negyedikesek pedig 32,7-et.
Ezzel szemben matematikából jóval rosszabb eredmények szoktak születni. A 2020-as nyolcadikosok átlagosan 22,7 pontot szereztek, egy évvel korábban 19,5 volt az átlag, 2018-ban 18,3.
Az összesített - a magyar- és matekteszt eredményéből összeálló - pontszámok nagy meglepetést nem okoztak, ugyanis az utóbbi négy évben átlagosan mindig 50 pont körül alakultak.
Hogy ment a vizsga a hatodikosoknak és a negyedikeseknek?
A nyolc- és hatosztályos gimnáziumokba készülők eredményei idén is jobbak lettek, mint a nyolcadikosoké: a hatodikosok 58,7 pontot értek el, ezen belül magyarból 31,3, matekból pedig 27,3 pontot. A negyedikesek írásbelijei átlagosan 63,2 pontosak voltak, magyarból 35,3 pontot, matekból 27,8 pontot értek el.
A hatosztályos gimnáziumokba felvételizők összpontszámának átlaga 2020-ban és 2019-ben is alacsonyabb volt ennél, míg a negyedikesek tavaly átlagosan 65,2 pontot szereztek.
Mi lesz az érettségikkel?
Maruzsa Zoltán a májusi vizsgákról is beszélt. Kiemelte, hogy a kormány továbbra sem változtat a terveken, az írásbelik mellett a szóbeli vizsgákat is megszervezik idén. Az érvényes szabályokat itt találjátok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
