Megvan a központi felvételi eredménye: tényleg nehéz volt a magyar, gyengék az eredmények

Tíz éve nem volt olyan rossz eredmény magyarból a központi középiskolai felvételin, mint idén - derül ki a vizsga előzetes eredményeiből, amelyekről Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár beszélt az operatív törzs keddi sajtótájékoztatóján.

  • Csik Veronika

Az államtitkár elmondta, hogy a jelenlegi (több mint 90 százalékos) feldolgozottságnál a magyar- és a matekvizsga eredményei is "hasonlóak lettek az elmúlt évek átlagaihoz".

A nyolcadikosok a maximális 100 pontból átlagosan 47,2 pontot értek el (ez a szám 2020-ban és 2019-ben 49,5; 2018-ban 51,2; 2017-ben pedig 51,7 volt). Magyarból 24,4, matekból pedig 22,7 lett az átlageredmény.

Az összesített pontszámok jóval a tavalyi, a 2019-es és a 2018-as átlag alatt vannak. Úgy tűnik, hogy idén főként a magyarteszttel akadtak gondok - ahogy azt a diákok visszajelzései alapján már a felvételi hétvégéjén sejteni lehetett. Magyarból az elmúlt 10 év legrosszabb eredményei születtek, alulmúlva a korábbi legrosszabb eredményt, a 2012-es 25,2-es átlagot is.

A 2021-es rossz eredmények egyben az elmúlt 14 év leggyengébb eredményei is
Oktatási Hivatal

A magyar szokott jobban menni

Pedig a magyar feladatsorok eredményei minden évben jóval a matek átlageredményei felett vannak. 2020-ban a nyolcadikosok felvételijén az átalageredmény 26,8 pont volt, egy évvel korábban 30, 2018-ban 32,9; 2017-ben pedig 31,2 pont. A hat- vagy nyolcosztályos gimnáziumba felvételizők eredményei is hasonlóan alakultak. tavaly a hatodikosok átlagosan 29,1 pontot szereztek, a negyedikesek pedig 32,7-et. 

Ezzel szemben matematikából jóval rosszabb eredmények szoktak születni. A 2020-as nyolcadikosok átlagosan 22,7 pontot szereztek, egy évvel korábban 19,5 volt az átlag, 2018-ban 18,3. 

Az összesített - a magyar- és matekteszt eredményéből összeálló - pontszámok nagy meglepetést nem okoztak, ugyanis az utóbbi négy évben átlagosan mindig 50 pont körül alakultak.

Hogy ment a vizsga a hatodikosoknak és a negyedikeseknek?

A nyolc- és hatosztályos gimnáziumokba készülők eredményei idén is jobbak lettek, mint a nyolcadikosoké: a hatodikosok 58,7 pontot értek el, ezen belül magyarból 31,3, matekból pedig 27,3 pontot. A negyedikesek írásbelijei átlagosan 63,2 pontosak voltak, magyarból 35,3 pontot, matekból 27,8 pontot értek el.

A hatosztályos gimnáziumokba felvételizők összpontszámának átlaga 2020-ban és 2019-ben is alacsonyabb volt ennél, míg a negyedikesek tavaly átlagosan 65,2 pontot szereztek. 

Mi lesz az érettségikkel?

Maruzsa Zoltán a májusi vizsgákról is beszélt. Kiemelte, hogy a kormány továbbra sem változtat a terveken, az írásbelik mellett a szóbeli vizsgákat is megszervezik idén. Az érvényes szabályokat itt találjátok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A szakképzést választó diákok egy része már az iskolában szakmát váltana

A szakképző iskolákban az éves lemorzsolódás ötször akkora, mint a technikumokban, a pályaválasztásukban bizonytalan diákok pedig gyakran más szakmában képzelik el a jövőjüket. Többek között erről beszélt Nagy Zoltán, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) megbízott elnöke a XXVIII. Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.

Megalakulása óta közel 1,2 milliárd forint állami támogatást kapott a Nemzeti Pedagógus Kar

2015 és 2026 között összesen csaknem 1,2 milliárd forint állami támogatást kapott a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) – derült ki az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium válaszából, amelyet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) közérdekű adatigénylésére küldött. A szakszervezet szerint a szervezetnek már meg kellett volna szűnnie.

Ötödik és nyolcadik osztály között veszik el a tanulási kedv: 6+6-os iskolarendszert javasolnak a szakértők

A jelenlegi nyolcosztályos általános iskola helyett hat év alapfokú és hat év középfokú képzésből álló iskolarendszerre lenne szükség Gloviczki Zoltán, Gyarmathy Éva és Lányi András szerint. A szakemberek úgy vélik, hogy a diákok jelentős része éppen az ötödik és nyolcadik osztály között veszíti el a tanulási kedvét, ezért az oktatás szerkezetét is érdemes lenne újragondolni.

Vidnyánszky Attila bocsánatot kért az SZFE átalakításáért, majd felsorolta, miért volt jó a modellváltás

Nyílt levélben reagált Vidnyánszky Attila a Színház- és Filmművészeti Egyetem 2020-as modellváltásának hatodik évfordulóján tartott megemlékezésre. A Nemzeti Színház vezérigazgatója, az egyetemet fenntartó alapítvány korábbi elnöke Bocsánatkérés című levelében az elmúlt hat év eredményeit sorolta fel, és a korábbi egyetemi működést is bírálta.