Megvan a központi felvételi eredménye: tényleg nehéz volt a magyar, gyengék az eredmények

Tíz éve nem volt olyan rossz eredmény magyarból a központi középiskolai felvételin, mint idén - derül ki a vizsga előzetes eredményeiből, amelyekről Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár beszélt az operatív törzs keddi sajtótájékoztatóján.

  • Csik Veronika

Az államtitkár elmondta, hogy a jelenlegi (több mint 90 százalékos) feldolgozottságnál a magyar- és a matekvizsga eredményei is "hasonlóak lettek az elmúlt évek átlagaihoz".

nyolcadikosok a maximális 100 pontból átlagosan 47,2 pontot értek el (ez a szám 2020-ban és 2019-ben 49,5; 2018-ban 51,2; 2017-ben pedig 51,7 volt). Magyarból 24,4, matekból pedig 22,7 lett az átlageredmény.

Az összesített pontszámok jóval a tavalyi, a 2019-es és a 2018-as átlag alatt vannak. Úgy tűnik, hogy idén főként a magyarteszttel akadtak gondok - ahogy azt a diákok visszajelzései alapján már a felvételi hétvégéjén sejteni lehetett. Magyarból az elmúlt 10 év legrosszabb eredményei születtek, alulmúlva a korábbi legrosszabb eredményt, a 2012-es 25,2-es átlagot is.

A 2021-es rossz eredmények egyben az elmúlt 14 év leggyengébb eredményei is
Oktatási Hivatal

A magyar szokott jobban menni

Pedig a magyar feladatsorok eredményei minden évben jóval a matek átlageredményei felett vannak. 2020-ban a nyolcadikosok felvételijén az átalageredmény 26,8 pont volt, egy évvel korábban 30, 2018-ban 32,9; 2017-ben pedig 31,2 pont. A hat- vagy nyolcosztályos gimnáziumba felvételizők eredményei is hasonlóan alakultak. tavaly a hatodikosok átlagosan 29,1 pontot szereztek, a negyedikesek pedig 32,7-et. 

Ezzel szemben matematikából jóval rosszabb eredmények szoktak születni. A 2020-as nyolcadikosok átlagosan 22,7 pontot szereztek, egy évvel korábban 19,5 volt az átlag, 2018-ban 18,3. 

Az összesített - a magyar- és matekteszt eredményéből összeálló - pontszámok nagy meglepetést nem okoztak, ugyanis az utóbbi négy évben átlagosan mindig 50 pont körül alakultak.

Hogy ment a vizsga a hatodikosoknak és a negyedikeseknek?

A nyolc- és hatosztályos gimnáziumokba készülők eredményei idén is jobbak lettek, mint a nyolcadikosoké: a hatodikosok 58,7 pontot értek el, ezen belül magyarból 31,3, matekból pedig 27,3 pontot. A negyedikesek írásbelijei átlagosan 63,2 pontosak voltak, magyarból 35,3 pontot, matekból 27,8 pontot értek el.

A hatosztályos gimnáziumokba felvételizők összpontszámának átlaga 2020-ban és 2019-ben is alacsonyabb volt ennél, míg a negyedikesek tavaly átlagosan 65,2 pontot szereztek. 

Mi lesz az érettségikkel?

Maruzsa Zoltán a májusi vizsgákról is beszélt. Kiemelte, hogy a kormány továbbra sem változtat a terveken, az írásbelik mellett a szóbeli vizsgákat is megszervezik idén. Az érvényes szabályokat itt találjátok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A sötét anyagot is kutatta az új felsőoktatási államtitkár: mit kell tudni Katz Sándorról?

Lannert Judit bejelentette, hogy Katz Sándor lesz az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium felsőoktatásért felelős államtitkára. A nemzetközileg ismert elméleti részecskefizikus az Magyar Tudományos Akadémia egyik legfiatalabban megválasztott tagja, kutatásai során pedig a sötét anyaghoz kapcsolódó elméleti kérdésekkel és a kvark-gluon plazma vizsgálatával is foglalkozott.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.