Megvan a központi felvételi eredménye: tényleg nehéz volt a magyar, gyengék az eredmények

Tíz éve nem volt olyan rossz eredmény magyarból a központi középiskolai felvételin, mint idén - derül ki a vizsga előzetes eredményeiből, amelyekről Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár beszélt az operatív törzs keddi sajtótájékoztatóján.

  • Csik Veronika

Az államtitkár elmondta, hogy a jelenlegi (több mint 90 százalékos) feldolgozottságnál a magyar- és a matekvizsga eredményei is "hasonlóak lettek az elmúlt évek átlagaihoz".

nyolcadikosok a maximális 100 pontból átlagosan 47,2 pontot értek el (ez a szám 2020-ban és 2019-ben 49,5; 2018-ban 51,2; 2017-ben pedig 51,7 volt). Magyarból 24,4, matekból pedig 22,7 lett az átlageredmény.

Az összesített pontszámok jóval a tavalyi, a 2019-es és a 2018-as átlag alatt vannak. Úgy tűnik, hogy idén főként a magyarteszttel akadtak gondok - ahogy azt a diákok visszajelzései alapján már a felvételi hétvégéjén sejteni lehetett. Magyarból az elmúlt 10 év legrosszabb eredményei születtek, alulmúlva a korábbi legrosszabb eredményt, a 2012-es 25,2-es átlagot is.

A 2021-es rossz eredmények egyben az elmúlt 14 év leggyengébb eredményei is
Oktatási Hivatal

A magyar szokott jobban menni

Pedig a magyar feladatsorok eredményei minden évben jóval a matek átlageredményei felett vannak. 2020-ban a nyolcadikosok felvételijén az átalageredmény 26,8 pont volt, egy évvel korábban 30, 2018-ban 32,9; 2017-ben pedig 31,2 pont. A hat- vagy nyolcosztályos gimnáziumba felvételizők eredményei is hasonlóan alakultak. tavaly a hatodikosok átlagosan 29,1 pontot szereztek, a negyedikesek pedig 32,7-et. 

Ezzel szemben matematikából jóval rosszabb eredmények szoktak születni. A 2020-as nyolcadikosok átlagosan 22,7 pontot szereztek, egy évvel korábban 19,5 volt az átlag, 2018-ban 18,3. 

Az összesített - a magyar- és matekteszt eredményéből összeálló - pontszámok nagy meglepetést nem okoztak, ugyanis az utóbbi négy évben átlagosan mindig 50 pont körül alakultak.

Hogy ment a vizsga a hatodikosoknak és a negyedikeseknek?

A nyolc- és hatosztályos gimnáziumokba készülők eredményei idén is jobbak lettek, mint a nyolcadikosoké: a hatodikosok 58,7 pontot értek el, ezen belül magyarból 31,3, matekból pedig 27,3 pontot. A negyedikesek írásbelijei átlagosan 63,2 pontosak voltak, magyarból 35,3 pontot, matekból 27,8 pontot értek el.

A hatosztályos gimnáziumokba felvételizők összpontszámának átlaga 2020-ban és 2019-ben is alacsonyabb volt ennél, míg a negyedikesek tavaly átlagosan 65,2 pontot szereztek. 

Mi lesz az érettségikkel?

Maruzsa Zoltán a májusi vizsgákról is beszélt. Kiemelte, hogy a kormány továbbra sem változtat a terveken, az írásbelik mellett a szóbeli vizsgákat is megszervezik idén. Az érvényes szabályokat itt találjátok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Magyarországon a legsúlyosabb az iskolai szegregáció az EU-ban a legfrissebb országjelentés szerint

Magyarországon a legmagasabb a különböző társadalmi hátterű diákok iskolák közötti elkülönülése az Európai Unióban – derül ki az Európai Bizottság friss jelentéséből. A dokumentum szerint az oktatási egyenlőtlenségek továbbra is súlyos problémát jelentenek: a szegregáció a tanulmányi eredményektől kezdve a továbbtanulási esélyeken át egészen a későbbi munkaerőpiaci lehetőségekig meghatározza a gyerekek életútját.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.