Van, ahol rendhagyó módon a Zoomon tartják a szóbeli felvételit, míg más gimnáziumok úgy döntöttek, a járványhelyzet miatt idén egyáltalán nem szerveznek elbeszélgetést, helyette portfóliót kérnek a jelentkezőktől. A középiskoláknak most először kell „covid-biztos” megoldásokat találniuk a felvételire: tavaly éppen azon a napon értek a véget a szóbelik, amikor a járvány miatt elrendelték az iskolák bezárását.
„A jelenlegi járványügyi kockázatok miatt ebben a tanévben online szóbeli felvételi vizsgát tartunk, február 23-án és 24-én a délutáni órákban” – ezt a tájékoztatást olvashatják a diákok és a szülők a pécsi Leőwey Klára Gimnázium oldalán, ahol egy Google-űrlap kitöltésével foglalhatnak időpontot a meghallgatásra. A népszerű pécsi középiskolához hasonlóan a budapesti, XIV. kerületi Teleki Blanka Gimnáziumban is úgy döntöttek, nem hívják be a hozzájuk jelentkezőket, hanem online hallgatják meg őket – sok diákot érint a döntés, az intézményben egy kivételével ugyanis az összes tagozaton kötelező a szóbeli.
A járványhelyzet miatt több középiskola egyszerűen törölte a felvételi szóbeli fordulóját – hiába többszörös a túljelentkezés, úgy döntöttek, nem kockáztatnak. Ilyen például a budapesti Leövey Klára Gimnázium, ahol a nyelvi tagozat kivételével a szóbeli helyett a kiválasztott tagozatnak megfelelő tantárgyból bemutatkozó portfóliót kérnek a nyolcadikosoktól, akiknek egy kézzel írott motivációs levelet is el kell küldeniük. Az intézmény a pontszámítási szabályokon is kénytelen volt módosítani, bevezették az ún. tagozatos többletpontszámokat, amely a gyakorlatban azt jelenti, hogy a központi írásbeli felvételi magyar- vagy matektesztjének eredményét nagyobb súllyal veszik figyelembe a diákok rangsorolásakor.
Más intézményekben megtartják ugyan a felvételit (ilyenek például a két tannyelvű vagy az idegen nyelvet emelt óraszámban oktató középiskolák), de szigorú szabályokkal. A szóbelire érkező diákok a csak szájmaszkban, kézfertőtlenítés és lázmérés után léphetnek majd be például a debreceni Tóth Árpád Gimnázium épületébe – a „szokásos” reggeli procedúra valószínűleg egy felvételizőt sem ér majd váratlanul, az viszont már érzékenyen érintheti egy részüket, hogy a szülők nem kísérhetik el őket a termekhez, csak az épület előtt várakozhatnak. A budapesti KÜRT Alapítványi Gimnázium oldalán közzétett tájékoztató szerint náluk a szóbeli a járványügyi előírások betartásával nagyjából a megszokott módon zajlik majd: az egyéni elbeszélgetés után csoportos feladatmegoldás vár a jelentkezőkre.
Rengeteg diákra vár szóbeli vizsga
A középiskolák szóbeli felvételi vizsgáira sok diákot várnak február 23-a és március 12-e között. Az Oktatási Hivatal adatai szerint tavaly a négy- és hatosztályos gimnáziumok a tanulmányi területeik 45 százalékánál tették kötelezővé a szóbelit, míg a nyolcosztályos gimnáziumokban ez az arány majdnem 52 százalék. Hogy idén pontosan hány diák vesz majd részt online vagy hagyományos módon a felvételi szóbeli körében, nem lehet megmondani – az intézmények ugyanis meghatározhatnak egy ponthatárt, amely alatt nem hívják be szóbelire a jelentkezőket.
A középiskoláknak most először kell „covid-biztos” megoldásokat találniuk a szóbeli felvételire, a tavalyi szóbelik éppen befejeződtek, amikor az országban nagyobb számban diagnosztizálták az első koronavírus-fertőzött betegeket – az utolsó meghallgatásokat március 13-án tartották az iskolák, pont aznap, amikor elrendelték a digitális oktatási rendet.
Nincs központi utasítás
Az intézményeknek központi szabályokhoz nem kell alkalmazkodniuk. Az Oktatási Hivatal az Eduline megkeresésére azt írta, „a szóbeli vizsgák a középiskolák „saját” vizsgái, azokra a köznevelési intézményekre vonatkozó általános járványügyi szabályok vonatkoznak, emellett az középiskolák a helyi sajátosságoknak megfelelő helyi szabályokat is hozhatnak”.
Hozzátették azt is, hogy már nyilvánosságra hozta az érettségi szervezésekor alkalmazandó biztonsági intézkedéseket, „amelyek követése a középiskolák számára a középfokú szóbeli felvételi vizsgákra is javasolható”. Ez mit jelent a gyakorlaban? Maruzsa Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának köznevelésért felelős államtitkára az érettségikre vonatkozó szabályokról korábban elmondta: tantermenként maximum tíz tanulóval, maszkviselés, testhőmérséklet-mérés, távolságtartás és kézfertőtlenítés mellett szervezik a vizsgákat.
A szóbelik alatt is tartani kell a 1,5 méteres távolságot, mind a vizsgán, mind a felkészülés alatt. A vizsgabizottságnak, a tanároknak a szóbelin is kötelező lesz a maszkviselés.
A diákoknak az iskolában, a várakozás alatt kötelező, a felkészülés alatt csak ajánlott, a szóbeli alatt pedig nem kötelező viselniük a maszkot. A további szabályokról itt olvashattok.Mi történik, ha valaki a szóbeli napjára betegszik le?
Az Oktatási Hivatal válaszából kiderült, nincs olyan szabály, amely előírná az intézményeknek, hogy betegség esetén kötelesek online formában meghallgatni a diákot, azt pedig, hogy lesz-e pótvizsgázási lehetőség, a felvételiztető középiskola szintén maga szabályozza.
Kövessétek velünk a 2021-es középiskolai felvételit is. Itt találjátok a legfrissebb cikkeinket a témában.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
