Tíz éve nem volt olyan rossz eredmény magyarból a központi középiskolai felvételin, mint idén - derül ki a vizsga előzetes eredményeiből, amelyekről Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár beszélt az operatív törzs keddi sajtótájékoztatóján.
Az államtitkár elmondta, hogy a jelenlegi (több mint 90 százalékos) feldolgozottságnál a magyar- és a matekvizsga eredményei is "hasonlóak lettek az elmúlt évek átlagaihoz".
A nyolcadikosok a maximális 100 pontból átlagosan 47,2 pontot értek el (ez a szám 2020-ban és 2019-ben 49,5; 2018-ban 51,2; 2017-ben pedig 51,7 volt). Magyarból 24,4, matekból pedig 22,7 lett az átlageredmény.
Az összesített pontszámok jóval a tavalyi, a 2019-es és a 2018-as átlag alatt vannak. Úgy tűnik, hogy idén főként a magyarteszttel akadtak gondok - ahogy azt a diákok visszajelzései alapján már a felvételi hétvégéjén sejteni lehetett. Magyarból az elmúlt 10 év legrosszabb eredményei születtek, alulmúlva a korábbi legrosszabb eredményt, a 2012-es 25,2-es átlagot is.
A magyar szokott jobban menni
Pedig a magyar feladatsorok eredményei minden évben jóval a matek átlageredményei felett vannak. 2020-ban a nyolcadikosok felvételijén az átalageredmény 26,8 pont volt, egy évvel korábban 30, 2018-ban 32,9; 2017-ben pedig 31,2 pont. A hat- vagy nyolcosztályos gimnáziumba felvételizők eredményei is hasonlóan alakultak. tavaly a hatodikosok átlagosan 29,1 pontot szereztek, a negyedikesek pedig 32,7-et.
Ezzel szemben matematikából jóval rosszabb eredmények szoktak születni. A 2020-as nyolcadikosok átlagosan 22,7 pontot szereztek, egy évvel korábban 19,5 volt az átlag, 2018-ban 18,3.
Az összesített - a magyar- és matekteszt eredményéből összeálló - pontszámok nagy meglepetést nem okoztak, ugyanis az utóbbi négy évben átlagosan mindig 50 pont körül alakultak.
Hogy ment a vizsga a hatodikosoknak és a negyedikeseknek?
A nyolc- és hatosztályos gimnáziumokba készülők eredményei idén is jobbak lettek, mint a nyolcadikosoké: a hatodikosok 58,7 pontot értek el, ezen belül magyarból 31,3, matekból pedig 27,3 pontot. A negyedikesek írásbelijei átlagosan 63,2 pontosak voltak, magyarból 35,3 pontot, matekból 27,8 pontot értek el.
A hatosztályos gimnáziumokba felvételizők összpontszámának átlaga 2020-ban és 2019-ben is alacsonyabb volt ennél, míg a negyedikesek tavaly átlagosan 65,2 pontot szereztek.
Mi lesz az érettségikkel?
Maruzsa Zoltán a májusi vizsgákról is beszélt. Kiemelte, hogy a kormány továbbra sem változtat a terveken, az írásbelik mellett a szóbeli vizsgákat is megszervezik idén. Az érvényes szabályokat itt találjátok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
A 2027/2028-as tanévtől jelentősen átalakulhat az iskolaérettségről szóló döntés rendszere. Az oktatási tárca azt közölte, hogy készül egy jogszabálytervezet, amely szerint ismét nagyobb szerepet kaphatnak a szülők és az óvodapedagógusok. Ha ők egyetértenek abban, hogy a gyerek iskolaérett, nem az Oktatási Hivatalnak kell döntenie a kérdésben.
Összegyűjtöttünk néhány izgalmas programot a nyár utolsó heteire!
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Több mint 100 kiadvány tankönyvvé nyilvánítása zárult le sikeresen, így ezekkel is bővül az iskolák számára elérhető tankönyvkínálat.
Kevesebb magolás, rövidebb irodalmi feladatsor, több szakmai szabadság és később akár az érvelés visszatérése is jöhet a magyarérettségin. A lehetséges változtatásokról Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke és Miklós György, a Szülői Hang alapítója beszélt a Népszavának.
Újraindítanák a budapesti Diákváros korábban leállított projektjét – jelentette be Vitézy Dávid. A fejlesztéshez tartozó területek és a korábban elkészült tervek augusztus végére a Közlekedési és Beruházási Minisztériumhoz kerülnek. A régi terveket az eltelt évek miatt felülvizsgálják, de továbbra is egy lakó- és kollégiumi funkciókat ötvöző városnegyed kialakítása a cél.
