Minisztérium: nincs adat arról, hány tanár kapta el iskolában a fertőzést

Így azt sem tudni, pontosan hányan kaptak 100 százalékos táppénzt.

  • Csik Veronika

"Eddig hány oktatási-nevelési intézményben dolgozónál minősítették foglalkozási megbetegedésnek a koronavírus-fertőzést?" - tette fel a kérdést Széll Bernadett országgyűlési képviselő az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi). Révári Bence a minisztérium államtitkára válaszában hosszas bevezetés, és az elmúlt fél év eseményeinek felidézése után közölte:

a minisztérium nem vezet nyilvántartást arról, hány pedagógusnál minősítették a fertőzést a munkahelyi megbetegedésként.

Tehát azt sem tudjuk, hányan voltak eddig jogosultak a kormány által beígért 100 százalékos táppénzre. Révári Bence szerint ez az eljárás folyamatából adódik. Ugyanis a megbetegedések elbírálása minden esetben egyedi, a folyamat egy üzemorvosi  vagy háziorvosi bejelentésel kezdődik és a Nemzeti Népegészségügyi Központ Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Főosztálya bírálja el. Bár a vizsgálatot az ITM oldalán található nyomtatvánnyal kell kezdeményezni és a kormányhivatalhoz is be kell jelenteni, úgy tűnik a minisztérium az esetek vizsgálati eredményeit már nem tartja számon, így központi adatok sincsenek.

Még szeptemberben az Emmi megerősítette a hírt, miszerint a teljes táppénz jár a munkahelyükön megfertőződött tanároknak, viszont csak abban az esetben jár 100 százalékos táppénz, ha bizonyítani tudják, hogy a munkahelyükön fertőződtek meg - ez komoly ellentéteket szült a tanárok, oktatási szakszervezetek és a minisztérium között az őszi időszakban.

Pedig a betegség jelen van

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a 21 Kutatóközpont friss felmérései alapján a 30–59 éves tanárok 19 százaléka, míg a 60. életévüket betöltők 15 százaléka kapta el valamelyik hullámban a betegséget, az érintettek 19 százaléka kapta meg bérének 100 százalékát, saját bevallásuk szerint. A felmérésből egyébként az is kiderül, hogy a tanárok közel fele beoltatná magát a vírus ellen, illetve arra is rákérdeztek a kutatók, milyen problémákkal találkoztak a tanárok a távoktatás alatt.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Így alakul át az alsó tagozatos oktatás: konkrét teendőlistát kaptak az iskolák

35 perces tanórák, kevesebb házi feladat és hosszabb szünetek jöhetnek alsó tagozatban. Az oktatási tárca javaslatcsomagot küldött az iskoláknak, amely többek között rugalmasabb óraszervezést, mindennapos mesét, több mozgást és iskolán kívüli programot, illetve a délutáni foglalkozások átalakítását is tartalmazza. Az ajánlások mellé konkrét intézményi teendőket is meghatároztak.

Mi lesz az érettségizőkkel, ha sztrájkolnak a tanárok? – a köznevelési törvényről vitáztak a parlamentben

A pedagógusok sztrájkjoga, az érettségizők felkészítése és a gyermekfelügyelet is előkerült a köznevelési törvény módosításának parlamenti vitájában. A Fidesz és a KDNP szerint a változtatásoknál nagyobb garanciák kellenének a diákok és a családok védelmére, miközben a pedagógus szakszervezetek korábban éppen azért kritizálták a tervezetet, mert szerintük az továbbra is túlságosan korlátozza a pedagógusok sztrájkjogát.

Ádám Zoltán reagált az őt kirúgó rektorhelyettes lemondására: „Nem volt nála gyűlöltebb és rettegettebb ember a Corvinuson”

Élesen reagált Ádám Zoltán, a Corvinus korábban elbocsátott oktatója arra, hogy Szabó Lajos György oktatási rektorhelyettes a tanév végével lemond posztjáról és távozik az egyetemről. Ádám szerint Szabó az egyetemvezetés egyik „legkompromittáltabb” tagja volt, és úgy véli, távozása összefügghet azzal, hogy a Corvinus vezetése már a KEKVA-rendszer utáni időszakra készül.

@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu

Mi a baj a 8 osztályos általános iskolával, és mi jöhet helyette?

A kisiskolák tanárhiánya és a kisgimnáziumok elitképzővé válása nem elszigetelt hibák, hanem a jelenlegi oktatási szerkezet „erővonalai”, amelyek a rendszer gyökeres reformjáért kiáltanak Dr. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus, egyetemi tanár szerint.