A tanulók magyar nyelvből és matematikából is vizsgáznak gimnáziumokban és azokban az intézményekben, ahol előírták a központi felvételit. Mindkét feladatsorra 45-45 perc állt a diákok rendelkezésére, tárgyanként tíz-tíz feladattal. Matematikából és magyar nyelvből külön-külön 50 pontot szerezhetnek a vizsgán.

Az Eduline által megkérdezett szaktanár szerint annak, aki most írta, biztosan nehéz volt a feladatsor, hiszen mindig túlfeszített a felvételi. Azonban az elmúlt évekhez képest nem kaptak különösen bonyolult feladatokat a diákok.

Próbáltak kicsit barátságosabb kérdéseket beletenni a feladatsorba, ahogy látom - mondta Baloghné Békési Beáta, a Matek Oázis oktatási vezetője.

A szaktanár szerint a nyolcadikosok feladatai között akadt olyan, amire jobban oda kellett figyelni és a három szöveges feladat is sok pontot ért - "túlhangsúlyozottak voltak a szövegesek az idén, összességében mégsem volt kiemelkedően nehéz kérdés a matekfeladatsorban. Mivel konkrét tárgyi tudást nem kér vissza a feladatsor, a járványhelyzet valószínűleg nem okozott olyan hiányosságokat, ami a felvételit jelentősen befolyásolta volna" - tette hozzá.

Persze az, hogy elmaradtak a hagyományos felvételi felkészítők, és sok iskolában online pótolták ezeket vagy esetleg egyáltalán nem tartottak felkészítőket, jelenthetett problémát. "Tudni kell, hogy ezeket a feladatsorokat sokszor a kitűnő tanulók sem tudják hibátlanul megoldani. A felvételinek pont ez a lényege. Ha mindenki hibátlanul megírná, akkor a legjobb gimnáziumok nem tudnának válogatni a hozzájuk jelentkezők közül."

A hat- és nyolcosztályos gimnáziumba felvételizők feladatlapjaival kapcsolatban Baloghné Békési Beáta azt mondta, a sok részfeladatból sok pontot gyűjthettek a diákok, persze a rengeteg részkérdés miatt gyorsnak és nagyon ügyesnek is kellett lenniük. Illetve idén olyan grafikon is bekerült a legkisebbek feladatsorába, ami a hagyományosnál kicsit nehezebb volt. A grafikonról ugyanis nem lehetett olyan könnyen leolvasni a kért adatokat. Hozzátette: "ennél és egy másik feladatnál is most a rossz válaszokért pontot vontak le, így a tippelést vagy a rossz megoldásokat mínusz pontokkal büntették. Eddig erre nem igazán volt példa."

Internetes visszajelzések alapján a diákok kifejezetten nehéznek találták mind a matek, mind a magyar feladatsort. Az időhiány mellett a már említett szöveges feladatok okozták a legtöbb fejfájást. Ezeknél, bár sok pontot lehetett bezsebelni, részkérdésekkel nem irányították a vizsgázókat a végeredményhez.

Hogy megy a matek?

Nem csak az érettségin, hanem a középiskolai felvételin is úgy tűnik, a matek a mumus. Az elmúlt évek statisztikái alapján, jóval alacsonyabb pontok is születnek a vizsgákon. A 2020-ban nyolcadikosoként felvételizők 22,7 pontot szereztek átlagban, egy ével korábban 19,5 volt az átlag, 2018-ban 18,3, viszont 2017-ben 20,4 pontot értek el átlagosan a vizsgázok.

A matek hagyományosan rosszabbul sikerül, mint a magyarfeladatok. Bár a matekfeladatokra is 45 perce van a felvételizőknek, ami alatt 10 feladatot kell megoldaniuk, úgy néz ki kevesebb diák barátkozik össze a számokkal általános iskolában.

Mennyi az átlag?

Az elmúlt 10 év adatai alapján voltak jobb és rosszabb évek is. Míg például 2010-ben magyarból 35,5, matekból pedig 16,5 volt az átlagpontszám, addig tavaly a magyarfeladatsorra átlagban 26,8 a matekra pedig 22,7 pontot kaptak a  nyolcadikos felvételizők. Összességében a pontszámok mind a két feladatsort figyelembe véve kiegyensúlyozottnak mondhatóak, ugyanis az utóbbi négy évben átlagosan mindig 50 pont (tavaly és 2019-ben 49,5; 2018-ban 51,2; 2017-ben pedig 51,7) körül alakult a végleges pontszám.

A pótnapok mindig gyengébbek, legalábbis a statisztikák szerint. Tavaly alig 300-an vizsgáztak a pótvizsgán, az eredményeik azonban magyarból és matekból is gyengébbek lettek, mint az első napon vizsgázóké. Míg az első vizsganapon 26,8 volt a magyar, 22,7 volt a matek átlagpontszáma, addig a pótnapon 22,1 volt a magyar és 18,5 volt a matematika átlagpontszáma. Idén a hagyományos egy pót időpont mellett, egy második időpontban is vizsgázhatnak majd azok, akik az első vizsganapon nem tudták megírni a felvételit.

Hogy teljesítenek a kisebbek?

A 6. évfolyamosok tavaly körülbelül 9 ezren, a 4. évfolyamosok pedig 5 600-an voltak. Az átlageredményeiket tekintve náluk is elmondható, hogy a magyar jobban megy. 2020-ban a hatodikasok magyar átlagpontszáma 29,1 volt, a matek 19,9. A negyedikesek magyarból átlagosan 32,7 matekból pedig 32,5 pontot szereztek. A két vizsga összpontszámának az átlaga a korábbi években nagyobb mértékben ingadozott, mint a nyolcadikosok esetében.

A hatosztályos gimnáziumokba felvételizők összpontszámának átlaga, 2020-ban 49; 2019-ben 55; 2018-ban 64,4; 2017-ben pedig 56,1 pont volt. A negyedikesek felvételijeinek átlagpontszáma tavaly 65,2 volt; 2019-ben 55,4; 2018-ban 68,5 és 2017-ben 68,7 pont volt.