Minden marad, ahogy volt - a központi felvételi vizsgákat nem érinti a jelenlegi iskolai helyzet. Mutatjuk, milyen szabályok vonatkoznak a felvételizőkre és a szüleikre.
Az Oktatási Hivatal korábban arról tájékoztatott minket, hogy a kijelölt intézmények a középiskolai felvételi központi írásbeli vizsgáit az előzetes tájékoztatásnak megfelelően, az egészségvédelmi intézkedések szigorú betartásával szervezik. Tehát a vizsgák ma 10 órától jelenléti formában, az eredeti időpontban lesznek biztonsági intézkedések betartása mellett.
Mi van az előzetes tájékoztatásban?
A 2020-as érettségik alatt már bevezetett rendszer él majd most is. Ennek értelmében minden vizsgahelyszínen biztosítani kell kézfertőtlenítőt, egy-egy teremben maximum 10 fő lehet a minimum 1,5 m távolság betartásával. A maszk viselése az írásbeli vizsga alatt a felügyelő tanároknak kötelező, a vizsgázóknak pedig ajánlott, de nem kötelező. Fontos az is, hogy a jelenlegi szabályok szerint szülő, kísérő nem léphet be az iskolákba, csak az igazgatók előzetes engedélyével, illetve kifejezetten szülőknek szervezett programok esetében.
A vírushelyzet miatt az eddigi évek gyakorlatával szemben lesz még egy pótvizsga nap is - február 5-én - az eredeti pótvizsgák után egy héttel. Azonban ezen a vizsgán csak azok vehetnek részt, akik igazoltan fertőzöttek voltak, hatósági házikaranténban voltak vagy egyéb rendkívüli esemény miatt (önhibájukon kívül) nem tudtak részt venni a rendes vizsgán és a pótvizsgán sem.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
