Iskolai teszteredmények a második hétről: nem nőtt a részvételi arány

Itt vannak a második hét iskolai teszteléseinek eredményei.

  • Eduline

Felmérték az átfertőzöttség mértékét. Az iskolai teszteket követően az operatív törzs értékeli majd az eredményeket, azonban a héten már nem az iskolákban, óvodákban tesztelnek majd, hanem a kormányhivatalokban - mondta el György István államtitkár.

Ami a számokat érinti, bölcsődékben 8873 főt teszteltek, ebből 117 pozitív esett volt. Óvodákban a második héten 39 840 ember vett részt a tesztelésben, 697 pozitív volt. Az iskolákban 83 400 főt teszteltek le és 1542 pozitív eset volt.

Az első héten ezek a számok a következőek voltak: bölcsődékben 11 113 embert érintett a tesztelés, közülük 195-en lettek pozitívak. Az óvodában 74 százalékos részvétel mellett (34 964 dolgozó teszteltette magát), 811 pozitív eset lett. Az általános iskolában, oktatók és nevelők között 73 százalékos volt a részvétel, ez 95 102 dolgozót jelentett, a tesztelés 2170 pozitív esettel zárult. A szakképző iskolákban 64 százalékos részvétel mellett - 5653 dolgozó teszteltette magát -, végül 146 pozitív eredmény volt.

"Mindez azt jelenti, hogy a fertőzöttség mértéke elmarad az előzetes várakozásoktól, és ennek alapján a járványhelyzet stabilizálódása látszik" - mondta korábban Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár.

Arra a felvetésre, hogy sem a diákokat, sem az iskolák technikai dolgozóit nem tesztelték, Maruzsa Zoltán azt válaszolta:

A célzott, tömeges tesztelés nem terjedt ki a tanárok és a diákok családtagjaira, a szomszédokra, a barátokra sem, aki kötekedni akar, mindig tud egy szélesebb kört mondani. A bemondás felső határa a napi tízmillió teszt – legalábbis az országhatáron belül. Az irrealitást azonban hagyjuk magunk mögött.

Maruzsa: az operatív törzs mérlegeli, indokolt-e, hogy hamarabb kezdődjön a téli szünet

A vártnál kevesebb pedagógus vett részt a múltheti célzott tesztelésen, amely után az intézmények harmadában volt szükség intézkedésekre.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.