„Minek képezne az állam ilyen embereket, ha egyszer nem lehet tanítani?"

Sem a szülők, sem az óvodák nem értik az angol nyelvű nevelést ellehetetlenítő törvényt.

  • Eduline

Az elmúlt napokban jelent meg a hír, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) utasítására a kormányhivatalok felülvizsgálják az óvodákat, és ahol angolul zajlik a nevelés, ott jelzik, hogy az idegen nyelv oktatására tett utalást törölni kell a névből és a nevelési programból is.

Bár a kormányhivatal által idézett törvényről több, a Telex által megkérdezett óvoda is tudott, és figyelt arra, hogy a pedagógiai programban ne szerepeljen az idegen nyelv, azt nem értik, hogy egyáltalán miért van ilyen törvény, és „eddig miért nem zavart senkit”, hogy vannak olyan óvodák, ahol idegen nyelven zajlik a nevelés.

Semmilyen törvény nem tiltja, hogy a nem magyar gyerekekhez angolul beszéljünk. De úgy látszik, ha mostantól angolul beszélő kisgyerek jön az óvodába, akkor magyarul kell hozzá beszélni

– mondta a Telexnek egy nagyváros óvodájának vezetője erről.

Okkal választották a szülők is

Az oldal szerint több szülő azért választotta ezt az utat, mert „kiábrándultak az állami rendszerből. Látjuk a különbséget a magán- és az állami óvodák között: amatőr meg profi boksz” - írják.

Az óvodavezetők szerint pedig az is kérdés - írja az oldal -, „minek képezne az állam ilyen embereket nem kevés pénzen, ha egyszer nem lehetne tanítani”. Több magyarországi egyetemen ugyanis lehet angolul óvódapedagógusi képzést szerezni, ráadásul Pécsen például most indulna egy ilyen szak, és pont az egyik érintett óvodába mennének gyakorlatra a hallgatók.

Ellehetetleníti a minisztérium az angol nyelvű óvodákat

Már az elnevezésben sem lehet benne, hogy angolul tanítanak.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre” – Kőszegi Krisztián az iskolakezdési támogatásról

Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.

Ilyen feltételek mellett kapnák vissza a pedagógusok a sztrájkjogukat a benyújtott törvényjavaslat alapján

Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.

„Több mint száz óra pluszmunkáért bruttó 17 ezer forint járt” – így érzékeltette a pedagógusok túlzott adminisztrációs terheit Müller Anna

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.

Megszavazta az Országgyűlés a TÉR felfüggesztését

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.