„Minek képezne az állam ilyen embereket, ha egyszer nem lehet tanítani?"

Sem a szülők, sem az óvodák nem értik az angol nyelvű nevelést ellehetetlenítő törvényt.

  • Eduline

Az elmúlt napokban jelent meg a hír, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) utasítására a kormányhivatalok felülvizsgálják az óvodákat, és ahol angolul zajlik a nevelés, ott jelzik, hogy az idegen nyelv oktatására tett utalást törölni kell a névből és a nevelési programból is.

Bár a kormányhivatal által idézett törvényről több, a Telex által megkérdezett óvoda is tudott, és figyelt arra, hogy a pedagógiai programban ne szerepeljen az idegen nyelv, azt nem értik, hogy egyáltalán miért van ilyen törvény, és „eddig miért nem zavart senkit”, hogy vannak olyan óvodák, ahol idegen nyelven zajlik a nevelés.

Semmilyen törvény nem tiltja, hogy a nem magyar gyerekekhez angolul beszéljünk. De úgy látszik, ha mostantól angolul beszélő kisgyerek jön az óvodába, akkor magyarul kell hozzá beszélni

– mondta a Telexnek egy nagyváros óvodájának vezetője erről.

Okkal választották a szülők is

Az oldal szerint több szülő azért választotta ezt az utat, mert „kiábrándultak az állami rendszerből. Látjuk a különbséget a magán- és az állami óvodák között: amatőr meg profi boksz” - írják.

Az óvodavezetők szerint pedig az is kérdés - írja az oldal -, „minek képezne az állam ilyen embereket nem kevés pénzen, ha egyszer nem lehetne tanítani”. Több magyarországi egyetemen ugyanis lehet angolul óvódapedagógusi képzést szerezni, ráadásul Pécsen például most indulna egy ilyen szak, és pont az egyik érintett óvodába mennének gyakorlatra a hallgatók.

Ellehetetleníti a minisztérium az angol nyelvű óvodákat

Már az elnevezésben sem lehet benne, hogy angolul tanítanak.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.