Egyre több az SNI-s tanuló, miközben továbbra is kevés a praktizáló gyógypedagógus
Egy év alatt négyezerrel nőtt az általános iskolás korú SNI-s gyerekek száma, vagyis jelenleg egy fejlesztéssel foglalkozó pedagógusra körülbelül 10 gyerek jut.
Az elmúlt napokban jelent meg a hír, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) utasítására a kormányhivatalok felülvizsgálják az óvodákat, és ahol angolul zajlik a nevelés, ott jelzik, hogy az idegen nyelv oktatására tett utalást törölni kell a névből és a nevelési programból is.
Bár a kormányhivatal által idézett törvényről több, a Telex által megkérdezett óvoda is tudott, és figyelt arra, hogy a pedagógiai programban ne szerepeljen az idegen nyelv, azt nem értik, hogy egyáltalán miért van ilyen törvény, és „eddig miért nem zavart senkit”, hogy vannak olyan óvodák, ahol idegen nyelven zajlik a nevelés.
Semmilyen törvény nem tiltja, hogy a nem magyar gyerekekhez angolul beszéljünk. De úgy látszik, ha mostantól angolul beszélő kisgyerek jön az óvodába, akkor magyarul kell hozzá beszélni
– mondta a Telexnek egy nagyváros óvodájának vezetője erről.
Okkal választották a szülők is
Az oldal szerint több szülő azért választotta ezt az utat, mert „kiábrándultak az állami rendszerből. Látjuk a különbséget a magán- és az állami óvodák között: amatőr meg profi boksz” - írják.
Az óvodavezetők szerint pedig az is kérdés - írja az oldal -, „minek képezne az állam ilyen embereket nem kevés pénzen, ha egyszer nem lehetne tanítani”. Több magyarországi egyetemen ugyanis lehet angolul óvódapedagógusi képzést szerezni, ráadásul Pécsen például most indulna egy ilyen szak, és pont az egyik érintett óvodába mennének gyakorlatra a hallgatók.
Ellehetetleníti a minisztérium az angol nyelvű óvodákat
Már az elnevezésben sem lehet benne, hogy angolul tanítanak.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
