Az általános iskolások szüleit és tanárait is megosztotta a bejelentés, miszerint szerdától online oktatásra állnak át a középiskolák és az egyetemek, a 14 év alatti diákoknak viszont továbbra is be kell járniuk az órákra. Egyesek örülnek neki, hogy ebben a korosztályban marad a tantermi oktatás, mások viszont annyira féltik a gyermeküket, hogy suliba sem merik engedni őket.
"Megmondom őszintén, én nem örülnék neki, ha a fiamnak online órái lennének, mert azt nem igazán tudnám összeegyeztetni a munkámmal. De azért sem lenne jó a távoktatás, mert épp most tanulják a suliban az alapokat, ami szerintem a legfontosabb egy diák számára, én viszont ezeket nem tudnám neki úgy átadni, mint egy tanár" - mondta az Eduline-nak egy szabolcsi anyuka, akinek idén kezdte az első osztályt a kisfia. Azt is hozzátette: szerinte egy felsős már könnyebben tud otthonról tanulni, ezért ötödik osztálytól felfelé működhetne a dolog, de az alsósoknál semmiképpen nem lenne ésszerű, csak hátrányuk származna belőle.
Úgy be merném vállalni az online órát, ha a munkahelyem támogatna benne, de mivel ez lehetetlen, így esélytelen. Szeretem a gyerekem, féltem én is, de lehetetlenség lenne máshogy megoldani
- mondta.
Egy másik szülőnek is hasonló a véleménye. Ő is jobbnak látja, hogy a kisebbeknek be kell járniuk az iskolába, még így is, hogy bárhol, bármikor találhatnak covidos esetet, ami miatt át kell állni online oktatásra.
Szerintem előbb fognak kidőlni a tanárok, mint a gyerekek, de nem tudok olyanról, hogy valaki ne engedné iskolába a gyerekét
- tette hozzá. Néhány napja viszont épp arról írtunk, hogy egyre több olyan szülő van, aki félelemből kiveszi a gyermekét az iskolából. De nemcsak a szülők, a tanárok is félnek. "A lázmérésen kívül (ami ugye nem jelent semmit) semmi konkrét intézkedés nincs (maszk, fertőtlenítő), amivel védenének minket. A bejelentett tesztelésről ma még semmi konkrétumot nem tudni, ráadásul ez a gyorsteszt nem megbízható" - mondta lapunknak egy vidéki nagyváros általános iskolai tanára.
Mit gondolnak a diákok?
Szerdán indítottunk egy szavazást, amelyben az általános iskolásokat kérdeztük arról, nekik mi a véleményük az intézkedésekről, illetve hogy érzik magukat az iskolában. A válaszokat még mindig fogadjuk, a jelenlegi állás szerint - több mint háromezer beérkezett szavazat alapján - viszont egyelőre az látszik, hogy a diákok véleménye is megoszlik a témában.
Közel 35 százalékuk szerint csak az alsósoknak kellene megtartani a személyes órákat, a felsősöknek már nem. Nem sokkal kevesebben vannak azonban, akik úgy gondolják, hogy a jelenlegi helyzetben senkinek nem kellene iskolába járnia - erre a válaszlehetőségre egyelőre a diákok 26 százaléka szavazott. 21 százalékuk szerint mindenkinek lehetőséget kellene biztosítani, hogy eldönthesse, otthonról vagy személyesen szeretne részt venni az oktatásban, 18 százalékuk pedig egyetért a mostani szabályokkal és szerintük ameddig csak lehet, jobb a személyes oktatás 14 éves kor alatt.
A mini kutatásunkból az is kiderül, hogy a diákok több mint fele nem érzi magát biztonságban az iskolában. Az eddig beérkezett válaszok alapján az általános sulisok 54,3 százaléka fél, hogy elkapja a vírust és megbetegszik, vagy haza viszi a szüleinek, ezért rossz érzéssel tölti el őket, hogy iskolába kell járniuk. Közel 16 százalékukkal pedig már az is előfordult, hogy azért maradtak otthon, mert féltek a járvány miatt közösségbe menni, vagy a szülők nem engedték őket iskolába.
Túlterheltség: ez jellemezte leginkább a tanárokat és a szülőket a tavaszi távoktatás alatt
Egy frissen közzétett felmérés eredményeiből kiderült, hogy a tavaszi távoktatás alatt a tanárok közel felének naponta 10 vagy annál is több órát kellett foglalkozni a sulis teendőkkel, de a szülőkre is jóval nagyobb teher hárult, mint amikor tantermi oktatás van.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
