Az általános iskolások szüleit és tanárait is megosztotta a bejelentés, miszerint szerdától online oktatásra állnak át a középiskolák és az egyetemek, a 14 év alatti diákoknak viszont továbbra is be kell járniuk az órákra. Egyesek örülnek neki, hogy ebben a korosztályban marad a tantermi oktatás, mások viszont annyira féltik a gyermeküket, hogy suliba sem merik engedni őket.
"Megmondom őszintén, én nem örülnék neki, ha a fiamnak online órái lennének, mert azt nem igazán tudnám összeegyeztetni a munkámmal. De azért sem lenne jó a távoktatás, mert épp most tanulják a suliban az alapokat, ami szerintem a legfontosabb egy diák számára, én viszont ezeket nem tudnám neki úgy átadni, mint egy tanár" - mondta az Eduline-nak egy szabolcsi anyuka, akinek idén kezdte az első osztályt a kisfia. Azt is hozzátette: szerinte egy felsős már könnyebben tud otthonról tanulni, ezért ötödik osztálytól felfelé működhetne a dolog, de az alsósoknál semmiképpen nem lenne ésszerű, csak hátrányuk származna belőle.
Úgy be merném vállalni az online órát, ha a munkahelyem támogatna benne, de mivel ez lehetetlen, így esélytelen. Szeretem a gyerekem, féltem én is, de lehetetlenség lenne máshogy megoldani
- mondta.
Egy másik szülőnek is hasonló a véleménye. Ő is jobbnak látja, hogy a kisebbeknek be kell járniuk az iskolába, még így is, hogy bárhol, bármikor találhatnak covidos esetet, ami miatt át kell állni online oktatásra.
Szerintem előbb fognak kidőlni a tanárok, mint a gyerekek, de nem tudok olyanról, hogy valaki ne engedné iskolába a gyerekét
- tette hozzá. Néhány napja viszont épp arról írtunk, hogy egyre több olyan szülő van, aki félelemből kiveszi a gyermekét az iskolából. De nemcsak a szülők, a tanárok is félnek. "A lázmérésen kívül (ami ugye nem jelent semmit) semmi konkrét intézkedés nincs (maszk, fertőtlenítő), amivel védenének minket. A bejelentett tesztelésről ma még semmi konkrétumot nem tudni, ráadásul ez a gyorsteszt nem megbízható" - mondta lapunknak egy vidéki nagyváros általános iskolai tanára.
Mit gondolnak a diákok?
Szerdán indítottunk egy szavazást, amelyben az általános iskolásokat kérdeztük arról, nekik mi a véleményük az intézkedésekről, illetve hogy érzik magukat az iskolában. A válaszokat még mindig fogadjuk, a jelenlegi állás szerint - több mint háromezer beérkezett szavazat alapján - viszont egyelőre az látszik, hogy a diákok véleménye is megoszlik a témában.
Közel 35 százalékuk szerint csak az alsósoknak kellene megtartani a személyes órákat, a felsősöknek már nem. Nem sokkal kevesebben vannak azonban, akik úgy gondolják, hogy a jelenlegi helyzetben senkinek nem kellene iskolába járnia - erre a válaszlehetőségre egyelőre a diákok 26 százaléka szavazott. 21 százalékuk szerint mindenkinek lehetőséget kellene biztosítani, hogy eldönthesse, otthonról vagy személyesen szeretne részt venni az oktatásban, 18 százalékuk pedig egyetért a mostani szabályokkal és szerintük ameddig csak lehet, jobb a személyes oktatás 14 éves kor alatt.
A mini kutatásunkból az is kiderül, hogy a diákok több mint fele nem érzi magát biztonságban az iskolában. Az eddig beérkezett válaszok alapján az általános sulisok 54,3 százaléka fél, hogy elkapja a vírust és megbetegszik, vagy haza viszi a szüleinek, ezért rossz érzéssel tölti el őket, hogy iskolába kell járniuk. Közel 16 százalékukkal pedig már az is előfordult, hogy azért maradtak otthon, mert féltek a járvány miatt közösségbe menni, vagy a szülők nem engedték őket iskolába.
Túlterheltség: ez jellemezte leginkább a tanárokat és a szülőket a tavaszi távoktatás alatt
Egy frissen közzétett felmérés eredményeiből kiderült, hogy a tavaszi távoktatás alatt a tanárok közel felének naponta 10 vagy annál is több órát kellett foglalkozni a sulis teendőkkel, de a szülőkre is jóval nagyobb teher hárult, mint amikor tantermi oktatás van.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Sokan gondolják úgy, hogy az iskolai oktatás ma ismert, hierarchikus és tekintélyelvű szerkezete megváltoztathatatlan. Megszoktuk, hogy a tanítás-tanulás tervezése, irányítása és értékelése kizárólag a tanár kezében van, míg a diákok a folyamat passzív, jobb esetben engedelmes elszenvedői. Vélemény.
Tanító, óvodapedagógus, csecsemő-és kisgyermeknevelő - néhány olyan alapképzés, ahova állami ösztöndíjas helyre kétszázas pontszám is elég volt a pótfelvételin.
„Anyuka úgyis otthon van a kistestvérrel, vigye haza ebéd után a nagyobbat” – időről időre találkozhatnak hasonló kéréssel az óvodás gyerekek szülei. De megteheti-e az óvoda, hogy arra kéri a GYES-en vagy GYED-en lévő szülőket, vigyék haza korábban a gyereküket? És mi történik akkor, ha az intézmény létszámhiányra hivatkozva küldené haza a gyerekeket? Megnéztük, mit mondanak a szabályok.
Megérkezett az iskolakezdési támogatás első részlete a jogosult családokhoz, a parlamentben azonban továbbra is téma volt, hogy kik és mekkora összeget kapnak. Szűcs Gábor fideszes képviselő szerint a kormány jóval kevesebbet költ a programra, mint amennyit Magyar Péter korábban ígért, és az általános és középiskolások kétharmada kimaradt a támogatásból.
@eduline.hu 5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Néhány nap és becsöngetnek, amiről a legtöbb diáknak a fekete ruha és fehér ing juthat eszébe. De vajon minden iskolában kötelező ünneplőben menni?
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium ingyenes képzésekkel és segédanyagokkal segíti a pedagógusokat az anafilaxiás allergiával élő közel 25 ezer gyerek biztonságos tanévkezdésében, kiemelve a gyerekek védelmének közös felelősségét.
Egy online előadás szünetében maradt bekapcsolva a mikrofon, így hallhatta végig egy egész csoport, ahogy a Pázmányon tanító volt alkotmánybíró arról beszél az egyik hallgatóval, mely tételeket szeretné kihúzni a közelgő záróvizsgán. Az egyetem fegyelmi eljárást indított az ügyben.
