Mi lesz az ingyenes OKJ-s képzésekkel, szakmaszerzéssel 2021-ben?

Ha megszűnik az OKJ, mi lesz helyette? Ha nem lesznek OKJ-s képzések, többet kell majd fizetni, és tovább fog tartani a tanfolyam? – az elmúlt félévben záporoztak hozzánk az ilyen és ezekhez hasonló kérdések. Legfrissebb kiadványunk többek között ezekre is választ ad. Már az újságárusoknál a HVG szakképzési kiadványa.

  • Eduline

A szakképzésben nemrég bevezetett változások nem csak a továbbtanulás előtt álló általános iskolások és a pályamódosítást tervező felnőttek terveit írhatják újra, a tanfolyami formában megszerezhető szakmákat és a duális képzéseket is érintette.

A változások mentén előtérbe került ugyanis a duális képzési forma a szakképző iskolákban, és a vállalatoknak is sok új feladatot adnak a bevezetett módosítások - áll a kiadványban.

Mit találtok a Szakképzés 2021-ben?

Megmutatjuk, milyen alapszakmákat és részszakképesítéseket tartalmaz az új szakmajegyzék, milyen oktatást nyújtanak a már sokadjára átnevezett technikumok és szakképző iskolák, és milyen képzéseken, mennyi idő alatt szerezhetnek új szakmát a felnőttek.

A 174 alapszakmán felül a „rendszeren kívüli”, vagyis bőrkötéses, állami bizonyítványt nem nyújtó, ám a munkaerőpiacon sokat érő tanfolyamokkal is megismerhetitek.

Megismerhetitek a népszerű képzések toplistáját - aligha meglepő, hogy a vendéglátóipar, a szépészet és a gépészet irányt is sokan választják, arra viszont kevesen tippelnének, hogy a harmadik legnépszerűbb ágazat a rendészet és a közszolgálat. A szakmai toplistával megtudhatjátok, melyik a 10 legnépszerűbb képzés.

Ha felvételi előtt álltok, de bizonytalanok vagytok a választásban, akkor a kiadványból azt is megtudhatjátok, milyen formában szerezhetitek meg a bizonyítványotokat, illetve azt is elolvashatjátok, milyen támogatásokat, ösztöndíjakat kaphattok.

A HVG Szakképzés 2021-es kiadványát rendeljétek meg itt vagy keressétek az újságárusoknál.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.