Romániában megoszlanak a vélemények az iskolabezárásokról

Romániában vitatják, hogy szükséges-e és jogszerű-e bezárni az iskolákat azokon a településeken, ahol a két hét alatt jegyzett új koronavírus-fertőzések száma meghaladja ezer lakosonként a hármat.

  • Eduline/MTI

Amint az Edupedu.ro oktatási szakportál közölte: a magániskolák szövetsége pénteken Kolozsváron és Brassóban is bíróságon támadta meg az online oktatásra való áttérésről hozott helyi határozatokat. A magániskolák képviselői szerint ezzel sérül a gyermekek oktatáshoz való joga, és szerintük az erre vonatkozó döntést csakis az iskolák vezető tanácsai hozhatták volna meg, nem pedig a sürgősségi helyzetek bizottságai. A szövetség képviselői azt is megemlítették, hogy a nyugat-európai országok legtöbbjében bevezetett szigorú korlátozások nem érintették az iskolákat.

Romániában a veszélyhelyzet meghosszabbításáról október közepén hozott kormányhatározat szabta meg, hogy különleges intézkedéseket kell hozni azokon a településeken, ahol meghaladja a három ezreléket a 14 nap alatt jegyzett új fertőzések száma. A sürgősségi helyzetek megyei, illetve helyi bizottságai pedig csaknem valamennyi ilyen településen az iskolák bezárását is elrendelték. Elsőként Beszterce város bizottsága döntött úgy csütörtökön, hogy nem folytatja ezt a gyakorlatot, és csak azokat az iskolákat zárja be, amelyekben megjelent, és terjed a fertőzés.

Az oktatási minisztérium pénteki közlése szerint az ország több mint 17 ezer iskolája közül 3605 intézményben folyik kizárólag online oktatás, ám csak 369 intézményben kellett azért haza küldeni a diákokat, mert többen is megfertőződtek közülük vagy tanáraik közül. Az esetek többségében a települések vörös besorolása (három ezrelék fölötti új esetszám) miatt költözött az online térbe az oktatás.

Mindeközben Szlovéniában hétfőtől a legtöbb iskolában távoktatásra állnak át, Franciaországban pedig az egyetemeken döntöttek az online oktatás bevezetéséről. Arról, hogy a többi országban jelenleg milyen szabályok vannak érvényben, itt olvashattok.

"Függesszék fel a személyes oktatást" - petíció indult az iskolák bezárásáért

A petíció aláírói az egyetemek, főiskolák, középiskolák és az általános iskolák felső tagozatainak ismételt bezárását követelik.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.