Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Pénteken megjelent a HVG középiskolai rangsora, a 2021-es listában az ELTE gyakorló iskolája, a budapesti Radnóti Gimnázium végzett az élen. Viszont az idei más is változott: az utóbbi évekhez képest azonban most kevesebb egyházi iskola került a TOP 100-ba, emellett viszont olyan iskolák is bekerültek a legjobbak közé, akik eddig még soha.
A korábbi években sokszorosan első helyen végzett budapesti Fazekas Gyakorló Gimnáziumnak az idén a dobogó harmadik helye jutott. Az ELTE három gyakorló gimnáziuma is a legjobb tíz között szerepel, s egyre jobban teljesít a nemrégen az ELTE-hez került szombathelyi Bolyai Gimnázium is - olvasható a kiadványban.
Elöl most is a budapesti iskoláké a főszerep
A legjobb tíz középiskola (illetve tizenegy, mert a 10. helyen holtverseny van) listáján a budapestiek dominálnak, csak egy vidéki, a veszprémi Lovassy Gimnázium fért be közéjük.
A második tízbe viszont csak három budapesti iskola fért be, így legjobb húsz között már jobb a budapesti–vidéki arány (13:7).
A legjobb húszban a vidékiek közül egy Budapest környéki, kettő debreceni és négy dunántúli. Összességében egyébként a vidékiek vannak többen a százas rangsorban, sőt már az első ötvenben is, a legjobb száznak pedig már csak a kétötöde budapesti. Viszont idén minden megyének van reprezentánsa a legjobb százban.
Állami vs egyházi iskolák
Az idei rangsorban összesen tizenkilenc egyházi iskola szerepel – hárommal kevesebb, mint tavaly –, közülük tizenhárom katolikus, három református, kettő evangélikus található és egy a Hit Gyülekezetéhez tartozik.
Új szereplő is van idén. A rangsor összeállítói kiemelik, idén bekerült az első nemzetközi iskola is a listába: a magyar érettségit letevő diákok a Budapesti Német Iskola Alapítvány által fenntartott Thomas Mann GymnasiumDeutsche Schulét egyből a legjobb ötven közé repítették.
Milyen szempontok alapján áll össze a rangsor?
Ahogy az előző években, úgy az idén három fő szempont alapján áll össze a rangsor: figyelembe vették a nappali tagozatos tizedik évfolyamosok 2019-es kompetenciamérésének eredményeit matematikából és szövegértésből, a nappali tagozatosok érettségi eredményeit matematikából, magyar nyelvből és irodalomból, történelemből és idegen nyelvből, valamint a felsőoktatási felvételin egyetemre-főiskolára bejutott diákok átlagpontszámát.
"Fontosnak tartjuk hangsúlyozni egyfelől azt, hogy rangsorunk csupán egy eredményességi mutató a számos más releváns lehetőség közül, másfelől azt, hogy a rangsorban a kisebb elmozdulások nem jelentik az iskolák munkájának érdemi megváltozását, hiszen számtalan véletlen jelenség befolyásolhatja azokat. Több év adatai alapján és nagyobb egységeket tekintve érdemes csak használni az adatainkat, figyelemmel a kemény mutatók mellett a minőségi jellemzőkre, minderről A 100 legjobb gimnázium című kiadvány iskolaismertető írásaiból lehet képet kapni" – olvasható a kiadványban.
A HVG ismét elkészítette a legjobb 100 gimnázium listáját. A rangsorok mellett számos interjút, cikket találtok a középiskolai oktatásról, az iskolai nyelvoktatásról, beiskolázási költségekről, az iskolaválasztásról, szakgimnáziumokról. A HVG középiskolai rangsorát rendeljétek meg itt vagy keressétek az újságárusoknál.
Itt a HVG 2021-es középiskolai rangsora: trónfosztás a legjobbak között
Ma jelent meg a HVG kiadványa az ország száz legjobb gimnáziumáról, mely több kategória szerint rangsorolja a legjobb gimnáziumokat.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.