Óránkénti háromszori szellőztetés - a német iskolákat elkerüli a vírus

Szinte teljesen elkerülte az iskolákat az új típusú koronavírus (SARS-Cov-2) a tanév első szakaszában Németországban egy pénteken ismertetett felmérés szerint.

  • MTI

A tartományi kormányok adatai szerint a tanév kezdetétől az őszi szünetig országos átlagban a tanulók 98 százaléka részt tudott venni az iskolai, tantermi oktatáson.

A legnépesebb tartományban, Észak-Rajna-Vesztfáliában a tanulók 0,04 százaléka - a mintegy kétmillió iskolás közül 853 - fertőződött meg, vagyis tízezer tanulóra négy igazolt fertőzés jut. Ugyancsak 0,04 százalékos arányt regisztráltak Bajorországban és Schleswig-Holsteinben. Szász-Anhalt tartományban egyetlen fertőzöttet sem találtak az őszi szünetig, és a legkevésbé jó helyzetben lévő Berlinben is csupán a tanulók 0,07 százaléka - tízezerből hét - kapta el a vírust október közepéig.

A tartományi oktatási minisztériumoktól összegyűjtött adatok szerint a tanári kart sem érinti a járvány más foglalkozási csoportoknál erősebben. Észak-Rajna-Vesztfáliában például a tanárok 0,1 százaléka, Berlinben 0,14 százaléka fertőződött meg.

Az IZA kutatói szerint a jelenség részben az igen szigorú - a többi között a tantermek óránkénti háromszori szellőztetését előíró - iskolai fertőzéshigiéniai szabályoknak tulajdonítható, és annak is fontos szerepe lehet, hogy a szülők óvatosabbak lettek, már egy enyhe meghűlés esetén is inkább otthon tartják a gyereket néhány napig, hogy csökkentsék az egész családnak terhes távoktatás újraindításának veszélyét.

Itt a HVG 2021-es középiskolai rangsora: trónfosztás a legjobbak között

Ma jelent meg a HVG kiadványa az ország száz legjobb gimnáziumáról, mely több kategória szerint rangsorolja a legjobb gimnáziumokat.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.