Újabb felmérés bizonyítja, hogy milyen nagy a félelem az oktatásban dolgozók körében

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) is készített egy felmérést, amelyben kikérték az oktatásban dolgozók véleményét a jelenlegi járványkezelésről. Felmérésük szerint tíz oktatásban dolgozó közül több mint hat meglehetősen vagy nagyon fél a megbetegedéstől.

  • Eduline

Korábban már beszámoltunk róla, hogy a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) készített egy online felmérést arról, hogy biztonságban érzik-e magukat a tanárok és az oktatásban dolgozók. A több ezer beérkezett válasz alapján úgy gondolják, hogy az oktatási kormányzatnak át kellene gondolnia a jelenlegi védekezési stratégiáját a koronavírus-járvánnyal szemben, mert a válaszadók többsége nem érzi biztonságosnak a munkahelyét.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szintén erre a következtetésre jutott. A PDSZ kérdőívét kitöltő munkavállalók 84,1 százaléka úgy érzi, hogy munkahelyén nem biztosítottak a biztonságos és egészséges munkavégzés feltételei. A szakszervezet úgy gondolja, hogy ez alaposan ellentmond Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár állításának, miszerint a mostani helyzet egyelőre nem olyan, amely további intézkedéseket vagy azonnali beavatkozást igényelne.

A felmérésből kiderült, hogy a tanárok, oktatásban dolgozók elégedetlenek a kormány rájuk vonatkozó járványügyi intézkedéseivel. A kitöltők az 1-7-ig terjedő skálán - ahol az 1-es a leginkább elégedettlen, a 7-es pedig a legjobban elégedett - átlagosan kettest adtak a kormány járványkezelésére. A válaszadók többsége (40,9 százalék) szerint a kormányzat járványkezelése az oktatási intézményekben elégtelen (1).

A kérdőívet kitöltők 15,8 százaléka jelezte, hogy a COVID-helyzetben volt már karanténban, avagy más jogcímen kellett otthon maradnia – ezek közül mindössze 6,6 százalék kapott 100 százalékos táppénzt, 22,4 százalék teljes illetményt (legtöbb esetben otthonról ellátva feladatait), ugyanakkor a karanténba, táppénzre kényszerült válaszadók több mint fele, 56,6 százaléka 60 százalékos táppénzzel, avagy illetmény nélkül mentesítve (3,1 százalék) maradhatott otthon.

A PDSZ arra is rávilágított, hogy a pedagógusok közel 80 százalékának nem fizetik ki a bekövetkező helyettesítéseket. A kitöltők csupán 8 százaléka számolt be arról, hogy kifizetik a túlmunkáit, 12 százalék pedig a „néha igen, de jellemzően nem” bizonytalan állapotában kell, hogy dolgozzon.

Mi a helyzet az intézményekben?

A kérdőívet kitöltő tíz tanárból, oktatási intézményben dolgozóból három számolt be arról, hogy fertőződött már meg a felügyelete alatt lévő gyermek vagy diák. A PDSZ arra is felhívta a figyelmet, hogy az adatgyűjtés hetei során előrehaladva egyre többen jelezték, hogy már találkoztak a vírussal az intézményben.

Ugyanakkor a válaszadók 42 százaléka szerint nincs megfelelő tájékoztatás az intézményben, így képtelenek képet alkotni arról, hogy voltaképpen előfordul-e koronavírusos diák, gyermek a környezetükben. Ez a tájékozatlanság pedig a PDSZ szerint azt eredményezi, hogy nem lehet informált döntést hozni arról, hogy biztonságos-e a munkakörnyezet a dolgozók és a tanulók számára.

A válaszadók több mint 40 százaléka úgy nyilatkozott, hogy intézményükben még a légúti betegség miatt távollevőket sem tesztelték. A kérdőívben azonban így is a kitöltők közel 22 százaléka jelezte, hogy tudomása van olyan kollégáról, aki koronavírussal fertőzött. De a PDSZ-hez beérkezett válaszok arra is rámutattak, hogy az esetek 70 százalékában nem rendelték el törvényszerűen a munkaszerződéstől eltérő módú foglalkoztatást.

A PSZ szerint eddig három tanár halt meg koronavírusban

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) három olyan tanárról tud, akik igazoltan koronavírus-fertőzés következtében haltak meg.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Több mint kétezer egyetemi képzés nem indul el szeptemberben – a legtöbb a tanárképzésből esett ki

Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.

Lannert Judit a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek felderítésére, teljes körű kivizsgálást ígér

A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.

A fejlődési nehézségek korai felismeréséről és a gyógypedagógiai jelenlét erősítéséről egyeztetett Kereki Judit a szakmai szervezetekkel

Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.

A nap kérdése: van állami férőhely a pótfelvételin?

Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?