A PSZ szerint eddig három tanár halt meg koronavírusban
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) három olyan tanárról tud, akik igazoltan koronavírus-fertőzés következtében haltak meg.
Korábban már beszámoltunk róla, hogy a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) készített egy online felmérést arról, hogy biztonságban érzik-e magukat a tanárok és az oktatásban dolgozók. A több ezer beérkezett válasz alapján úgy gondolják, hogy az oktatási kormányzatnak át kellene gondolnia a jelenlegi védekezési stratégiáját a koronavírus-járvánnyal szemben, mert a válaszadók többsége nem érzi biztonságosnak a munkahelyét.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szintén erre a következtetésre jutott. A PDSZ kérdőívét kitöltő munkavállalók 84,1 százaléka úgy érzi, hogy munkahelyén nem biztosítottak a biztonságos és egészséges munkavégzés feltételei. A szakszervezet úgy gondolja, hogy ez alaposan ellentmond Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár állításának, miszerint a mostani helyzet egyelőre nem olyan, amely további intézkedéseket vagy azonnali beavatkozást igényelne.
A felmérésből kiderült, hogy a tanárok, oktatásban dolgozók elégedetlenek a kormány rájuk vonatkozó járványügyi intézkedéseivel. A kitöltők az 1-7-ig terjedő skálán - ahol az 1-es a leginkább elégedettlen, a 7-es pedig a legjobban elégedett - átlagosan kettest adtak a kormány járványkezelésére. A válaszadók többsége (40,9 százalék) szerint a kormányzat járványkezelése az oktatási intézményekben elégtelen (1).
A kérdőívet kitöltők 15,8 százaléka jelezte, hogy a COVID-helyzetben volt már karanténban, avagy más jogcímen kellett otthon maradnia – ezek közül mindössze 6,6 százalék kapott 100 százalékos táppénzt, 22,4 százalék teljes illetményt (legtöbb esetben otthonról ellátva feladatait), ugyanakkor a karanténba, táppénzre kényszerült válaszadók több mint fele, 56,6 százaléka 60 százalékos táppénzzel, avagy illetmény nélkül mentesítve (3,1 százalék) maradhatott otthon.
A PDSZ arra is rávilágított, hogy a pedagógusok közel 80 százalékának nem fizetik ki a bekövetkező helyettesítéseket. A kitöltők csupán 8 százaléka számolt be arról, hogy kifizetik a túlmunkáit, 12 százalék pedig a „néha igen, de jellemzően nem” bizonytalan állapotában kell, hogy dolgozzon.
Mi a helyzet az intézményekben?
A kérdőívet kitöltő tíz tanárból, oktatási intézményben dolgozóból három számolt be arról, hogy fertőződött már meg a felügyelete alatt lévő gyermek vagy diák. A PDSZ arra is felhívta a figyelmet, hogy az adatgyűjtés hetei során előrehaladva egyre többen jelezték, hogy már találkoztak a vírussal az intézményben.
Ugyanakkor a válaszadók 42 százaléka szerint nincs megfelelő tájékoztatás az intézményben, így képtelenek képet alkotni arról, hogy voltaképpen előfordul-e koronavírusos diák, gyermek a környezetükben. Ez a tájékozatlanság pedig a PDSZ szerint azt eredményezi, hogy nem lehet informált döntést hozni arról, hogy biztonságos-e a munkakörnyezet a dolgozók és a tanulók számára.
A válaszadók több mint 40 százaléka úgy nyilatkozott, hogy intézményükben még a légúti betegség miatt távollevőket sem tesztelték. A kérdőívben azonban így is a kitöltők közel 22 százaléka jelezte, hogy tudomása van olyan kollégáról, aki koronavírussal fertőzött. De a PDSZ-hez beérkezett válaszok arra is rámutattak, hogy az esetek 70 százalékában nem rendelték el törvényszerűen a munkaszerződéstől eltérő módú foglalkoztatást.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
