Így alakította át a vírushelyzet az iskolai menzákat

Az iskolai menzák gyakorlata is változik a koronavírus-járvány miatt: az ajánlások betartása érdekében már több intézmény változtatott házirendjén, hosszabb ebédidőt biztosítva a tanulóknak - közölte Rétvári Bence.

  • Eduline/MTI

Az iskolai menzák gyakorlata is változik a koronavírus-járvány miatt: az ajánlások betartása érdekében már több intézmény változtatott házirendjén, hosszabb ebédidőt biztosítva a tanulóknak - közölte Rétvári Bence.

Idén ősszel minden iskolában fokozott biztonsági intézkedésekkel, de a hagyományos módon kezdődhetett meg a tanítás. Ahogy már írtunk róla, minden iskola több területre kiterjedő ajánlást kapott, amelynek egy része az iskolai menzára vonatkozik. Ebben szerepel az étkezési idő hossza, beosztás, az osztálytermi étkezés és a higiéniai szabályok. A jelenlegi helyzet miatt pedig többféleképp változott így a gyakorlat és az iskolai házirend.

Az ajánlásban értelmében például étkezés előtt és után kiemelt figyelmet kell fordítani az alapos, szappanos kézmosására vagy kézfertőtlenítésére. A menzán fokozott az esélye annak, hogy a diákok a szájukhoz érnek, így a vírus a kézről a szájba juthat, ezért a kézmosás elengedhetetlen - taglalta a miniszter.

Pixabay

Összességében a javaslatcsomag szerint törekedni kell a szakaszos, időben elkülönített, osztályonkénti ebédeltetés megszervezésére is. Persze vannak olyan iskolák, ahol a helyhiány miatt vagy az épület szerkezete miatt ez nem megoldható, ezesetben az érintett osztályoknak engedélyezett, hogy az ebédet a saját osztálytermeikben fogyasszák el.

Rétvári Bence elmondta, több iskola változtatott házirendjén, néhol hosszabb ebédidőt biztosítanak a szakaszosság betartása miatt.

Van, ahol már az óvodai fogmosás is tiltólistás?

Szeptembertől felfüggesztették a fogmosást a pécsi óvodákban - állítja a Népszava.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.