Így alakította át a vírushelyzet az iskolai menzákat

Az iskolai menzák gyakorlata is változik a koronavírus-járvány miatt: az ajánlások betartása érdekében már több intézmény változtatott házirendjén, hosszabb ebédidőt biztosítva a tanulóknak - közölte Rétvári Bence.

  • Eduline/MTI

Az iskolai menzák gyakorlata is változik a koronavírus-járvány miatt: az ajánlások betartása érdekében már több intézmény változtatott házirendjén, hosszabb ebédidőt biztosítva a tanulóknak - közölte Rétvári Bence.

Idén ősszel minden iskolában fokozott biztonsági intézkedésekkel, de a hagyományos módon kezdődhetett meg a tanítás. Ahogy már írtunk róla, minden iskola több területre kiterjedő ajánlást kapott, amelynek egy része az iskolai menzára vonatkozik. Ebben szerepel az étkezési idő hossza, beosztás, az osztálytermi étkezés és a higiéniai szabályok. A jelenlegi helyzet miatt pedig többféleképp változott így a gyakorlat és az iskolai házirend.

Az ajánlásban értelmében például étkezés előtt és után kiemelt figyelmet kell fordítani az alapos, szappanos kézmosására vagy kézfertőtlenítésére. A menzán fokozott az esélye annak, hogy a diákok a szájukhoz érnek, így a vírus a kézről a szájba juthat, ezért a kézmosás elengedhetetlen - taglalta a miniszter.

Pixabay

Összességében a javaslatcsomag szerint törekedni kell a szakaszos, időben elkülönített, osztályonkénti ebédeltetés megszervezésére is. Persze vannak olyan iskolák, ahol a helyhiány miatt vagy az épület szerkezete miatt ez nem megoldható, ezesetben az érintett osztályoknak engedélyezett, hogy az ebédet a saját osztálytermeikben fogyasszák el.

Rétvári Bence elmondta, több iskola változtatott házirendjén, néhol hosszabb ebédidőt biztosítanak a szakaszosság betartása miatt.

Van, ahol már az óvodai fogmosás is tiltólistás?

Szeptembertől felfüggesztették a fogmosást a pécsi óvodákban - állítja a Népszava.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Több mint kétezer egyetemi képzés nem indul el szeptemberben – a legtöbb a tanárképzésből esett ki

Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.

Lannert Judit a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek felderítésére, teljes körű kivizsgálást ígér

A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.

A fejlődési nehézségek korai felismeréséről és a gyógypedagógiai jelenlét erősítéséről egyeztetett Kereki Judit a szakmai szervezetekkel

Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.

A nap kérdése: van állami férőhely a pótfelvételin?

Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?