Ugyanis a jelenlegi szabály szerint a tanároknak csak akkor jár a teljes fizetéssel egyenértékű táppénz, ha a munkahelyükön kapják el a vírust.
Bár Kásler Miklós bejelentette, hogy 100 százalékos táppénz jár minden, a munkahelyén koronavírussal megfertőződött tanároknak, továbbá azoknak, akik karanténba kényszerültek, a gyakorlatban a tankerületek és az intézményvezetők jóindulatán múlik, ezt valóban megkapják-e – nyilatkozta a Népszavának a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke.
Totyik Tamás szerint a PSZ azt a tájékoztatást kapta az állami iskolafenntartó Klebelsberg Központtól, hogy folyamatban van a jogi háttér kidolgozása, addig is az intézményvezetőknek kellene nyilatkozniuk arról, munkahelyi megbetegedésnek minősítik-e a fertőzést. A PSZ alelnöke hozzátette, ha azonban a fertőzött tanár a tananyagot a tantermen kívüli oktatás keretei között leadja – ugyanúgy megkapja a teljes fizetését a különböző pótlékokkal együtt, mintha az iskolában tanítana. Ehhez persze kezdeményeznie kell az intézményvezetésnél az otthoni munkavégzés lehetőségét.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint pedig a tanárok és más iskolai dolgozók számára ingyenesen kellene, hogy biztosítsa a teszteket a munkáltató, ennek elmulasztása ugyanis sérti a munkavállaló egészséges és biztonságos munkakörnyezethez fűződő jogát.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, eddig 20 óvodában és 6 iskolában rendeltek el rendkívüli szünetet koronavírus-megbetegedés miatt. Az operatív törzs ezeken felül 186 intézményben döntött a tantermen kívüli, digitális munkarend bevezetéséről, amely 177 esetben egy-egy osztályt, 9 esetben pedig a teljes iskolát érintette.
Friss adatok: 20 óvodában és 6 iskolában van rendkívüli tanítási szünet
Az Operatív Törzs mai sajtótájékoztatóján elhangzottak a legfrissebb adatok, illetve az is, hány iskolában van most digitális oktatás.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
