Nincs részletes és egységes szabályozás, az iskolák csak várnak

Hiába van akár két negatív koronavírustesztjük, ahol megjelent a fertőzés, ott otthon kell maradniuk a diákoknak és a kéthetes karantént mindenképp ki kell várniuk – mondta a Népszavának a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke, Horváth Péter.

  • Eduline

Ez azért van így, mert ha egy vagy több osztályt otthoni karanténba küldenek, az ő oktatásuk két hétig tantermen kívül, digitálisan folytatódik, s ha néhányan vállalkoznak is a tesztre, az intézmények velük sem tesznek kivételt. Egyébként a tanulókat – amíg nincsenek komoly tüneteik – még akkor sem tesztelik, ha egyik osztálytársukról kiderült, hogy koronavírusos - írja az oldal.

Ki lehet érintett? Horváth Péter a lapnak azt mondta, tudomása szerint azok számítanak szoros kontaktnak, akik legalább tizenöt percig, maszk nélkül, két méternél közelebb tartózkodtak a fertőzötthöz.

Maruzsa Zoltán elmondta, mi a teendő ha fertőzött van az iskolában

A köznevelésért felelős államtitkár kifejtette, hogy mit kell tennie az iskoláknak ha fertőzött van valamelyik osztályban.

Arra vonatkozóan viszont továbbra sincs részletes és egységes szabályozás, ha egy iskolában megjelenik a vírus, a pedagógusoknak, intézményvezetőknek mit kell tenniük azon kívül, hogy értesítik a tankerületet és a megyei népegészségügyet.

A Nemzeti Pedagógus Kar elnöke elismerte, a bürokratikus eljárásrend lassítja az intézkedést, mint fogalmazott, „érzékelhető, hogy a népegészségügyi központok lemaradásban vannak”. Horváth Péter szerint az ügyintézés legalább egy-két napot is igénybe vehet, mire döntés születhet a rendkívüli szünetről vagy a tantermen kívüli oktatásról. Úgy véli, ez elkerülhető lenne, ha az iskoláknak engednék, hogy automatikusan átálljanak - idézi az oldal.

Ezzel szemben tegnap Maruzsa Zoltán egy interjúban arról beszélt, hogy a határozat még aznap megszületik az iskolák esetében, hiszen gyorsan tudnak abban a kérdésben eredményesen dönteni, hogy az adott iskolákban mi legyen a megoldás a fertőzés megjelenésére.

Változik az érettségi követelményrendszere: a kérdés csak az, hogyan és kiknek

A tanév kezdete előtt egy nappal hatályon kívül helyezte az Emmi az érettségi részletes követelményéről szóló rendeletet. Bár az őszi érettségizőket még nem érinti a változás, a májussal vizsgázókat már érheti meglepetés.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Viszlát, kekvarendszer: lemondott Hernádi Zsolt a Corvinus kuratóriumának éléről

A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója döntését a közelgő jogszabályi változásokkal indokolta, amelyek jelentősen átalakíthatják az egyetem működési kereteit és irányítási rendszerét. A Budapesti Corvinus Egyetem honlapján közzétett levélben a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója azt írta, hogy hét évvel ezelőtt választották meg az alapítvány kuratóriumi tagjává és elnökévé.