Nincs részletes és egységes szabályozás, az iskolák csak várnak

Hiába van akár két negatív koronavírustesztjük, ahol megjelent a fertőzés, ott otthon kell maradniuk a diákoknak és a kéthetes karantént mindenképp ki kell várniuk – mondta a Népszavának a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke, Horváth Péter.

  • Eduline

Ez azért van így, mert ha egy vagy több osztályt otthoni karanténba küldenek, az ő oktatásuk két hétig tantermen kívül, digitálisan folytatódik, s ha néhányan vállalkoznak is a tesztre, az intézmények velük sem tesznek kivételt. Egyébként a tanulókat – amíg nincsenek komoly tüneteik – még akkor sem tesztelik, ha egyik osztálytársukról kiderült, hogy koronavírusos - írja az oldal.

Ki lehet érintett? Horváth Péter a lapnak azt mondta, tudomása szerint azok számítanak szoros kontaktnak, akik legalább tizenöt percig, maszk nélkül, két méternél közelebb tartózkodtak a fertőzötthöz.

Maruzsa Zoltán elmondta, mi a teendő ha fertőzött van az iskolában

A köznevelésért felelős államtitkár kifejtette, hogy mit kell tennie az iskoláknak ha fertőzött van valamelyik osztályban.

Arra vonatkozóan viszont továbbra sincs részletes és egységes szabályozás, ha egy iskolában megjelenik a vírus, a pedagógusoknak, intézményvezetőknek mit kell tenniük azon kívül, hogy értesítik a tankerületet és a megyei népegészségügyet.

A Nemzeti Pedagógus Kar elnöke elismerte, a bürokratikus eljárásrend lassítja az intézkedést, mint fogalmazott, „érzékelhető, hogy a népegészségügyi központok lemaradásban vannak”. Horváth Péter szerint az ügyintézés legalább egy-két napot is igénybe vehet, mire döntés születhet a rendkívüli szünetről vagy a tantermen kívüli oktatásról. Úgy véli, ez elkerülhető lenne, ha az iskoláknak engednék, hogy automatikusan átálljanak - idézi az oldal.

Ezzel szemben tegnap Maruzsa Zoltán egy interjúban arról beszélt, hogy a határozat még aznap megszületik az iskolák esetében, hiszen gyorsan tudnak abban a kérdésben eredményesen dönteni, hogy az adott iskolákban mi legyen a megoldás a fertőzés megjelenésére.

Változik az érettségi követelményrendszere: a kérdés csak az, hogyan és kiknek

A tanév kezdete előtt egy nappal hatályon kívül helyezte az Emmi az érettségi részletes követelményéről szóló rendeletet. Bár az őszi érettségizőket még nem érinti a változás, a májussal vizsgázókat már érheti meglepetés.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.