Iskolai lázmérés: hasznos vagy csak látszatintézkedés?

Október 1-jén megkezdődik a diákok - és mint később kiderült - a tanárok hőmérőzése is - jelentette be nemrég Orbán Viktor. De hogyan fog ez a gyakorlatban kinézni?

  • Eduline

A tanév nem október elsején kezdődik, tehát miért nem az első naptól érvényes ez az intézkedés?

Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Országos Választmányának tagja a Klub Rádiónak elmondta, hogy ezt látszat-, a közvélemény megnyugtatására szánt döntésnek tartja.

Képzeljük el a reggeli iskolakezdést egy olyan intézményben, amelyben 800 gyerek tanul. Tegyük fel, hogy négyen mérik a lázukat nagyon gyors eszközzel, tartson ez csupán 15-20 másodpercig. Tehát négy sorba állnak be a tanulók, mondjuk tartják is a másfél méteres távolságot - így is egy óra lesz a bejutás - magyarázta Nagy Erzsébet.

Ezen felül a hőmérőzésre és a napközbeni takarításra nincs elegendő személyzet. Viszont az iskolákban a szokásosnál többször kell takarítani, és még ott a fertőtlenítés is, ezekre a feladatokra nincs külön munkaerő - tette hozzá.

A PDSZ választmányi tagja arról is beszélt az interjúban, hogy amennyiben a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói, oktatói elindítják a sztrájkjukat, akkor a szakszervezet is szolidaritási akcióba kezd.

A tanároknak is kötelező a lázmérés az iskolákba való belépéskor

Nem csak a diákoknak, de a tanároknak is kötelező a lázmérés az iskolába való belépéskor - mondta Maruzsa Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának köznevelési államtitkára kedden a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.