Iskolai lázmérés: hasznos vagy csak látszatintézkedés?

Október 1-jén megkezdődik a diákok - és mint később kiderült - a tanárok hőmérőzése is - jelentette be nemrég Orbán Viktor. De hogyan fog ez a gyakorlatban kinézni?

  • Eduline

A tanév nem október elsején kezdődik, tehát miért nem az első naptól érvényes ez az intézkedés?

Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Országos Választmányának tagja a Klub Rádiónak elmondta, hogy ezt látszat-, a közvélemény megnyugtatására szánt döntésnek tartja.

Képzeljük el a reggeli iskolakezdést egy olyan intézményben, amelyben 800 gyerek tanul. Tegyük fel, hogy négyen mérik a lázukat nagyon gyors eszközzel, tartson ez csupán 15-20 másodpercig. Tehát négy sorba állnak be a tanulók, mondjuk tartják is a másfél méteres távolságot - így is egy óra lesz a bejutás - magyarázta Nagy Erzsébet.

Ezen felül a hőmérőzésre és a napközbeni takarításra nincs elegendő személyzet. Viszont az iskolákban a szokásosnál többször kell takarítani, és még ott a fertőtlenítés is, ezekre a feladatokra nincs külön munkaerő - tette hozzá.

A PDSZ választmányi tagja arról is beszélt az interjúban, hogy amennyiben a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói, oktatói elindítják a sztrájkjukat, akkor a szakszervezet is szolidaritási akcióba kezd.

A tanároknak is kötelező a lázmérés az iskolákba való belépéskor

Nem csak a diákoknak, de a tanároknak is kötelező a lázmérés az iskolába való belépéskor - mondta Maruzsa Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának köznevelési államtitkára kedden a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.