Iskolai lázmérés: hasznos vagy csak látszatintézkedés?

Október 1-jén megkezdődik a diákok - és mint később kiderült - a tanárok hőmérőzése is - jelentette be nemrég Orbán Viktor. De hogyan fog ez a gyakorlatban kinézni?

  • Eduline

A tanév nem október elsején kezdődik, tehát miért nem az első naptól érvényes ez az intézkedés?

Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Országos Választmányának tagja a Klub Rádiónak elmondta, hogy ezt látszat-, a közvélemény megnyugtatására szánt döntésnek tartja.

Képzeljük el a reggeli iskolakezdést egy olyan intézményben, amelyben 800 gyerek tanul. Tegyük fel, hogy négyen mérik a lázukat nagyon gyors eszközzel, tartson ez csupán 15-20 másodpercig. Tehát négy sorba állnak be a tanulók, mondjuk tartják is a másfél méteres távolságot - így is egy óra lesz a bejutás - magyarázta Nagy Erzsébet.

Ezen felül a hőmérőzésre és a napközbeni takarításra nincs elegendő személyzet. Viszont az iskolákban a szokásosnál többször kell takarítani, és még ott a fertőtlenítés is, ezekre a feladatokra nincs külön munkaerő - tette hozzá.

A PDSZ választmányi tagja arról is beszélt az interjúban, hogy amennyiben a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói, oktatói elindítják a sztrájkjukat, akkor a szakszervezet is szolidaritási akcióba kezd.

A tanároknak is kötelező a lázmérés az iskolákba való belépéskor

Nem csak a diákoknak, de a tanároknak is kötelező a lázmérés az iskolába való belépéskor - mondta Maruzsa Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának köznevelési államtitkára kedden a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.