PSZ: mielőbbi megoldás kell a bérfeszültségre és a tanárok túlterhelésére

Van olyan iskola, ahol a tanárok takarították augusztusban a tantermeket és az épületet - mondja el a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke, az érdekképviselet tanévnyitó sajtótájékoztatóján. A PSZ Orbán Viktorhoz fordul a pedagógustársadalom problémái miatt.

  • Eduline

Az idei tanév semmiképpen nem nevezhető hagyományosnak, és nem csak a járványhelyzet miatt változik a felállás. Ugyanis idén jön az új NAT, iskolaőrökkel bővül az iskolai személyzet és az első osztályosok megnövekedett számai miatt is (hiszen idén már minden hatodik életévét betöltött diáknak iskolában a helye). A tanároknak nem az a feladata, hogy takarítson. A minőségi oktatás megteremtése nagyon fontos és az államnak biztosítania kell a biztonságos tanévet.

A PSZ a miniszterelnökhöz fordul a bérfeszültség miatt. Kiemelték, miután a szakképzésben 30%-os béremelést kaptak az oktatók, a közoktatásban csak 10%-os szakmai pótlékra futotta. Bár az 500 ezer forintos egyszeri juttatás jelen van, ennek speciális szabályai vannak - a felzárkóztatást végző, hátrányos helyzetű iskolák tanárai kaphatják meg. A PSZ elnöke szerint a felzárkóztatásra azonban nem csak a hátrányos helyzetű iskolákban van szükség, ezt szinte minden intézményben végzik. Arra kérik a kormányt, találjanak megoldást a bérfeszültségre és a tanárok túlterhelésére. 

A szakszervezet szerint van olyan iskola, ahol a diákok takarítják majd a termeket - mondta el Gosztonyi Gábor alelnök. Arról is beszélt, hogy a megnövekedett elsősszámok miatt jelenleg van olyan iskola, ahol nincs tanterme az osztályoknak. Az átlagos osztálylétszám pedig - első osztályban, ahol amúgy is nehéz a diákokat koordinálni - 30-35 főre emelkedett. Az alelnök elmondta azt is, hogy a mai nap folyamán öt konföderáció összefogásában azt kérik majd, hogy a gyerekekkel otthon maradó szülők távolléti díjat kaphassanak.

Totyik Tamás, a PSZ alelnöke beszélt a szakképzésben kialakult bérkülönbségekről és arról, mekkora problémát jelent a pedagógushiány, és az, hogy az idei felvételiben sem jelentkeztek sokan a tanári képzésekre. Cél, hogy a diplomás átlagkereset emelkedjen.

Új alaptanterv, iskolaőrök és járványügyi protokoll - így indul az idei tanév

Ma kezdődik a 2020/2021-es tanév és bár hagyományos formában indul, lehet, hogy nem abban ér majd véget. Azonban egy valami már most biztos: ez a tanév merőben más lesz, mint amit eddig megszokhattunk. Ugyanis nem csak a járvnyhelyzet befolyásolja a tanév menetét, hanem a rengeteg változás, szabálymódosítás is, ami 2020.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.