Új tanév, új megközelítés - rendeletmódosítás az iskolai lemorzsolódás ellen?

Évek óta hatalmas probléma az iskolai lemorzsolódás. Magyarországon minden van, ahol minden negyedik tanuló a határon billeg. Most új rendeltkiegészítéssel lépne fel a kormány a korai iskolaelhagyás ellen?

  • Eduline

Az Oktatási Hivatal friss, a 2019/2020-as tanév első félévére vonatkozó adatai szerint Nógrád megyében a legrosszabb az iskolai lemorzsolódás. A statisztikák alapján a megyében tanuló több mint tizenkétezer tanulóból, közel kétezret – azaz a diákok 15,98 százalékát – veszélyeztette a lemorzsolódás a tanév első felében. A korábbi évekhez hasonlóan Borsod-Abaúj-Zemplén megyében és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében sem sokkal jobbak az arányok: Borsodban nagyjából hatezerötszáz diákot (a tanulók 12,82 százalékát), míg Szabolcsban közel hatezer iskolást, vagyis a diákok 12,78 százalékát fenyegeti a lemorzsolódás. A legkevésbé a budapesti (5,06 százalék), Csongrád megyei (5,15 százalék) és a Győr-Moson-Sopron megyei (6,84 százalék) tanulókat veszélyezteti a lemorzsolódás.

A kérdés évek óta toptéma az oktatásirányításnál, a friss rendeletmódosítás alapján most egy újabb kitétel került be a szabályozásba:

Ha a  tanköteles tanuló az  általános iskola utolsó évfolyamának elvégzése után a  középfokú iskolai felvételi eljárásban nem vett részt, vagy nem nyert felvételt középfokú iskolába, az  általános iskola igazgatója értesíti a hivatalt. A hivatal kijelöli azt a középfokú iskolát, amely a tanuló felvételét nem tagadhatja meg.” 

Ez alapján a jövőben az Oktatási Hivatal feladata lesz, hogy a tanköteles, ám középiskolába nem jelentkező vagy sikertelenül felvételiző - amúgy nagy valószínűsággel lemorozsolodó - diákokat legalább még egy kicsit az iskolapadban tartsa azzal, hogy kijelöl nekik egy olyan középfokú iskolt, ahol legalább a tankötelezettségük végéig tanulhatnak.

Mennyi a tankötelezettség korhatára ma Magyarországon? Ez is évek óta komoly vitákat szül az iskolák, szülők, munkáltatók és a kormány között. Ugyanis ezutóbbi a diákok tankötelezettségi korhatárát leszállította 18 évről 16 évre, a korai iskolaelhagyók arányát tekintve 2014-re Magyarország beérte, majd le is hagyta az EU-28-as átlagot.

null

null

A korai iskolaelhagyás foglalkoztatási és méltányossági szempontból is kiemelkedően fontos probléma, hiszen a középfokú végzettség – Magyarországon az érettségi vagy szakmunkás-bizonyítvány hiánya – nagyon rossz munkaerőpiaci lehetőségekkel jár együtt, és gyakran vezet tartós szegénységhez.

Kezdődik az tanév: újabb rendelkezésekkel küzdene a kormány a tanárhiány ellen

Egy nappal a tanévkezdés előtt érdekes eszközökkel küzdenek pedagógushiány ellen - új rendelkezésekkel bővültek az óvodai, gyógypedagógiai és az iskolai oktatást érintő szabályok is.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Készül a jogszabály: újra a szülők és az óvodapedagógusok dönthetnek az iskolaérettségről

A 2027/2028-as tanévtől jelentősen átalakulhat az iskolaérettségről szóló döntés rendszere. Az oktatási tárca azt közölte, hogy készül egy jogszabálytervezet, amely szerint ismét nagyobb szerepet kaphatnak a szülők és az óvodapedagógusok. Ha ők egyetértenek abban, hogy a gyerek iskolaérett, nem az Oktatási Hivatalnak kell döntenie a kérdésben.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Vitézy Dávid: „Újjáélesztjük a budapesti Diákváros projektjét, a régi terveket felülvizsgáljuk”

Újraindítanák a budapesti Diákváros korábban leállított projektjét – jelentette be Vitézy Dávid. A fejlesztéshez tartozó területek és a korábban elkészült tervek augusztus végére a Közlekedési és Beruházási Minisztériumhoz kerülnek. A régi terveket az eltelt évek miatt felülvizsgálják, de továbbra is egy lakó- és kollégiumi funkciókat ötvöző városnegyed kialakítása a cél.