Új tanév, új megközelítés - rendeletmódosítás az iskolai lemorzsolódás ellen?

Évek óta hatalmas probléma az iskolai lemorzsolódás. Magyarországon minden van, ahol minden negyedik tanuló a határon billeg. Most új rendeltkiegészítéssel lépne fel a kormány a korai iskolaelhagyás ellen?

  • Eduline

Az Oktatási Hivatal friss, a 2019/2020-as tanév első félévére vonatkozó adatai szerint Nógrád megyében a legrosszabb az iskolai lemorzsolódás. A statisztikák alapján a megyében tanuló több mint tizenkétezer tanulóból, közel kétezret – azaz a diákok 15,98 százalékát – veszélyeztette a lemorzsolódás a tanév első felében. A korábbi évekhez hasonlóan Borsod-Abaúj-Zemplén megyében és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében sem sokkal jobbak az arányok: Borsodban nagyjából hatezerötszáz diákot (a tanulók 12,82 százalékát), míg Szabolcsban közel hatezer iskolást, vagyis a diákok 12,78 százalékát fenyegeti a lemorzsolódás. A legkevésbé a budapesti (5,06 százalék), Csongrád megyei (5,15 százalék) és a Győr-Moson-Sopron megyei (6,84 százalék) tanulókat veszélyezteti a lemorzsolódás.

A kérdés évek óta toptéma az oktatásirányításnál, a friss rendeletmódosítás alapján most egy újabb kitétel került be a szabályozásba:

Ha a  tanköteles tanuló az  általános iskola utolsó évfolyamának elvégzése után a  középfokú iskolai felvételi eljárásban nem vett részt, vagy nem nyert felvételt középfokú iskolába, az  általános iskola igazgatója értesíti a hivatalt. A hivatal kijelöli azt a középfokú iskolát, amely a tanuló felvételét nem tagadhatja meg.” 

Ez alapján a jövőben az Oktatási Hivatal feladata lesz, hogy a tanköteles, ám középiskolába nem jelentkező vagy sikertelenül felvételiző - amúgy nagy valószínűsággel lemorozsolodó - diákokat legalább még egy kicsit az iskolapadban tartsa azzal, hogy kijelöl nekik egy olyan középfokú iskolt, ahol legalább a tankötelezettségük végéig tanulhatnak.

Mennyi a tankötelezettség korhatára ma Magyarországon? Ez is évek óta komoly vitákat szül az iskolák, szülők, munkáltatók és a kormány között. Ugyanis ezutóbbi a diákok tankötelezettségi korhatárát leszállította 18 évről 16 évre, a korai iskolaelhagyók arányát tekintve 2014-re Magyarország beérte, majd le is hagyta az EU-28-as átlagot.

null

null

A korai iskolaelhagyás foglalkoztatási és méltányossági szempontból is kiemelkedően fontos probléma, hiszen a középfokú végzettség – Magyarországon az érettségi vagy szakmunkás-bizonyítvány hiánya – nagyon rossz munkaerőpiaci lehetőségekkel jár együtt, és gyakran vezet tartós szegénységhez.

Kezdődik az tanév: újabb rendelkezésekkel küzdene a kormány a tanárhiány ellen

Egy nappal a tanévkezdés előtt érdekes eszközökkel küzdenek pedagógushiány ellen - új rendelkezésekkel bővültek az óvodai, gyógypedagógiai és az iskolai oktatást érintő szabályok is.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.