Évek óta hatalmas probléma az iskolai lemorzsolódás. Magyarországon minden van, ahol minden negyedik tanuló a határon billeg. Most új rendeltkiegészítéssel lépne fel a kormány a korai iskolaelhagyás ellen?
Az Oktatási Hivatal friss, a 2019/2020-as tanév első félévére vonatkozó adatai szerint Nógrád megyében a legrosszabb az iskolai lemorzsolódás. A statisztikák alapján a megyében tanuló több mint tizenkétezer tanulóból, közel kétezret – azaz a diákok 15,98 százalékát – veszélyeztette a lemorzsolódás a tanév első felében. A korábbi évekhez hasonlóan Borsod-Abaúj-Zemplén megyében és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében sem sokkal jobbak az arányok: Borsodban nagyjából hatezerötszáz diákot (a tanulók 12,82 százalékát), míg Szabolcsban közel hatezer iskolást, vagyis a diákok 12,78 százalékát fenyegeti a lemorzsolódás. A legkevésbé a budapesti (5,06 százalék), Csongrád megyei (5,15 százalék) és a Győr-Moson-Sopron megyei (6,84 százalék) tanulókat veszélyezteti a lemorzsolódás.
A kérdés évek óta toptéma az oktatásirányításnál, a friss rendeletmódosítás alapján most egy újabb kitétel került be a szabályozásba:
Ha a tanköteles tanuló az általános iskola utolsó évfolyamának elvégzése után a középfokú iskolai felvételi eljárásban nem vett részt, vagy nem nyert felvételt középfokú iskolába, az általános iskola igazgatója értesíti a hivatalt. A hivatal kijelöli azt a középfokú iskolát, amely a tanuló felvételét nem tagadhatja meg.”
Ez alapján a jövőben az Oktatási Hivatal feladata lesz, hogy a tanköteles, ám középiskolába nem jelentkező vagy sikertelenül felvételiző - amúgy nagy valószínűsággel lemorozsolodó - diákokat legalább még egy kicsit az iskolapadban tartsa azzal, hogy kijelöl nekik egy olyan középfokú iskolt, ahol legalább a tankötelezettségük végéig tanulhatnak.
Mennyi a tankötelezettség korhatára ma Magyarországon? Ez is évek óta komoly vitákat szül az iskolák, szülők, munkáltatók és a kormány között. Ugyanis ezutóbbi a diákok tankötelezettségi korhatárát leszállította 18 évről 16 évre, a korai iskolaelhagyók arányát tekintve 2014-re Magyarország beérte, majd le is hagyta az EU-28-as átlagot.
null
null
A korai iskolaelhagyás foglalkoztatási és méltányossági szempontból is kiemelkedően fontos probléma, hiszen a középfokú végzettség – Magyarországon az érettségi vagy szakmunkás-bizonyítvány hiánya – nagyon rossz munkaerőpiaci lehetőségekkel jár együtt, és gyakran vezet tartós szegénységhez.
Kezdődik az tanév: újabb rendelkezésekkel küzdene a kormány a tanárhiány ellen
Egy nappal a tanévkezdés előtt érdekes eszközökkel küzdenek pedagógushiány ellen - új rendelkezésekkel bővültek az óvodai, gyógypedagógiai és az iskolai oktatást érintő szabályok is.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
A Klebelsberg Központ a jövőben kutató-, fejlesztő- és szakmai háttérintézményként működik tovább.
Néhány hónappal a kulturális dolgozók bérrendezéséért szervezett demonstrációja után a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete újabb minisztériumi egyeztetésről számolt be. Találkoztak a kulturális ágazatért felelős államtitkárral, aki a bérrendezés szándékáról beszélt, konkrét időpontot vagy vállalást azonban továbbra sem tett.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
A 23 éves nőt Ferencváros a saját halottjának tekinti.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad. Természetesen az ellenkező irányú átsorolásra is van példa, a megüresedett ösztöndíjas helyekre bekerülhetnek a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanuló önköltséges hallgatók.
