Hat debreceni középiskolában indult el a kísérlet: egy évig 8.30-kor kezdődik a tanítás

Kísérleti jelleggel fél órával később kezdődik a tanítás hat debreceni középiskolában - közölte a városháza, az intézkedés csökkentheti a zsúfoltságot a közösségi közlekedés járművein a jelenlegi járványügyi helyzetben.

  • Eduline

A polgármester szerint az önkormányzat kérte két oktatási intézményfenntartótól, a debreceni tankerületi központtól és a helyi szakképzési centrumtól, hogy vizsgálják meg a későbbi kezdés lehetőségét egyes iskolaákban.

Végül a megállapodásuk értelmében hat debreceni középiskola szeptember 1-jétől kísérleti jelleggel 8.30-kor kezdődik a tanítás. Az egy tanéven át tartó kísérlettől azt várják, hogy a tapasztalatok alapján ezt a gyakorlatot a jövőben több iskolára is kiterjeszthetik. 

A helyi tankerületi központ két intézményében (Csokonai Vitéz Mihály gimnázium; Kós Károly művészeti szakgimnázium és kollégium), valamint a szakképzési centrum két intézményében (Bethlen Gábor közgazdasági technikum; vegyipari technikum) teljes körűen, valamennyi osztályra kiterjedően vezetik be szeptember 1-jével a későbbi iskolakezdést. Két intézményben (Mechwart András gépipari és informatikai technikum; Baross Gábor technikum, szakképző iskola és kollégium) részben, az informatikai ágazatban tanuló diákok, illetve a technikusi képzésben részt vevők számára léptetik életbe a késleltetett iskolakezdést.

A szakemberek szerint a későbbi kezdés megkönnyítheti a Debrecenbe bejáró diákok és a kisgyermekes pedagógusok helyzetét, továbbá csökkentheti a zsúfoltságot a közösségi közlekedés járművein, aminek a jelenlegi járványügyi helyzetben, az egészségügyi kockázatok mérséklésében is jelentősége van - írta az önkormányzat.

Van olyan iskola, ahol ma mégsem kezdődik el a tanév

Legalábbis nem a hagyományos formában, ugyanis a komplett tanári kar karanténba vonul.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.