Van, ahol inkább tolnak az iskolakezdés időpontján a járvány miatt

Több országban is a tanévkezdés elhalasztásával válaszolnak a legújabb járványügyi fejleményekre.

  • MTI

A rossz járványügyi mutatók miatt Koszovóban két héttel elhalasztották az iskolakezdést.

Korábban már Montenegró és Észak-Macedónia is októberre halasztotta a diákok iskolába indulását a tanulók egészségének megvédése érdekében. A szerb miniszterelnök szerint viszont nincs ok halasztásra, így Szerbiában szeptember elsején megkezdődik a tanítás.

Arról már korábban írtunk, milyen korlátozásokkal készülnek az új tanévre egész Európában a koronavírus-fertőzés veszélye miatt. A spanyol iskolákban például hatéves kortól kötelező lesz a maszkviselet az új tanévben. Az összefoglalónkat itt olvashatjátok el.

Kötelező maszkviselés, távolságtartás: így indul a tanév más országokban

Korlátozásokkal készülnek az új tanévre egész Európában a koronavírus-fertőzés veszélye miatt.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.