Az iskoláké lesz a felelősség a járványügyi kérdésekben, de az oktatási tárca nagyvonalúan biztosítja majd a fertőtlenítőszert.
Az iskolákban többek között alapos, mindenre kiterjedő fertőtlenítő takarítást kell elvégezni, illetve ha osztályok váltják egymást a termekben a szünetben azokat is újra át kell fertőtleníteni, maszkot viselni azonban nem lesz kötelező - foglalja össze a héten hozott döntéseket a HVG e heti számában.
Hozzáteszik, a közösségi terekben egyszerre csak annyi gyerek tartózkodhat, hogy a 1,5 méteres védőtávolságot be lehessen tartani. A nagy kérdés azonban, hogyan lehetne ezeket az ajánlásokat betartani egy olyan iskolában, amit adott esetben több száz éve építettek - feleannyi gyerek számára, amit ahányan odajárnak. Az iskolák jelentős része - az "elitiskolák" csaknem mindegyike - régi, korszerűtlen épületben működik, ahol a folyosók szűkösek, a közösségi terek sokszor hiányoznak, a mosdók elavultak.
A HVG által megkérdezett igazgatók azonban mindezek ellenére inkább várakozással állnak a tanév előtt, mintsem félve, bár a beszélgetésekből kiderült, hogy hiányolják a pontos információkat a vírus terjedéséről.
Mi lesz azokkal, akik most kezdik az iskolát? Az idei elsősök amúgy is hátrányból indulnak. A tavaly nyáron ugyanis jelentősen szigorította a kormány a beiskolázás szabályait, így már mindenkinek 6 éves korban kötelező az iskolakezdés.
Mi lesz, ha jön a második hullám? Az érdekvédők az osztrák modellt javasolják. A hibrid oktatás szerint az egyik héten 3, a másik héten 2 napot töltenének a diákok az iskolákban, a többi napon otthonról tanulnának. A HVG cikke szerint ez már harmadiktól megoldást jelenthetne - így lenne elegendő tanterem, és a tanárok is jobban bírnák a terhelést.
A teljes cikket elolvashatjátok a HVG e heti számában.
Kötelező maszkviselés, távolságtartás: így indul a tanév más országokban
Korlátozásokkal készülnek az új tanévre egész Európában a koronavírus-fertőzés veszélye miatt.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
