Nagy tervek az oktatásban - 2021-ben indul az új köznevelési stratégia

Ugyanis az Európai Unió következő fejlesztési ciklusában helyet kap ez a köznevelési stratégia is, ami a 2021 és 2030 közötti időszakra vonatkozik majd.

  • Eduline

A minisztérium felsorolja közleményében, hogy a most induló tanévtől minden általános és középiskolai évfolyamon tanuló diák ingyen kapja a tankönyvet, valamint megújult a Nemzeti Alaptanterv is.

Az Emmi szerint magyar diákok teljesítménye javul. A 2018-as PISA-felmérés szerint minden területen javult a 15 éves magyar tanulók teljesítménye - írják. Erről a felmérés eredményét követően mi is írtunk, azonban a korábbi évekhez képest ez a teljesítmény még mindig csak a közepes szintet éri el, ugyanis - az elmúlt években tapasztalt zuhanás megtorpanni látszik – egyelőre nem sikerült elérni a korábbi jobb eredmények színvonalát.

A kormány egyre több pénzt fordít az oktatásra, folyamatosan javítja annak feltételeit, fejleszti az iskolákat, a tananyagot és egyre nagyobb megbecsülést biztosít a pedagógusoknak – összegzi a kormány oktatási céljait az Európai Uniós tervezés érdekében készített köznevelési stratégia 2021-2030.

Miről szól a stratégia?

A minisztérium szerint a fontos stratégiai cél a tehetséggondozás, a magyar oktatás versenyképességének, színvonalának erősítése, a felzárkóztatásra szoruló gyermekek oktatáshoz való hozzáférésnek további javítása, az innovatív és digitális fejlesztések mellett "a nemzeti kultúra és identitás megőrzése is" - írják.

Továbbra is fontos cél a végzettség nélküli iskolaelhagyás arányának csökkentése - teszik hozzá. A legfrissebb adatok alapján ma Nógrád megyében minden negyedik szakközépiskolás a lemorzsolódás határán billeg, ezzel szemben a Győr-Moson-Sopron megyében tanuló, több mint nyolcezer gimnazista közül csak tizenötöt érint a probléma.

A stratégia 5 specifikus célkitűzést és azokon belül 14 beavatkozási irányt határoz meg, ezek közül kiemelendő az óvodai nevelés kiterjesztése, a pedagógusok felkészültségének, megbecsültségének növelése, az alulteljesítők és korai iskolaelhagyók arányának csökkentése, a digitális kompetenciák és az idegen nyelvi tudás fejlesztése, a köznevelési infrastruktúra színvonalának további javítása, valamint a Kárpát-medencei oktatási térség megvalósítása.

Miden iskola kiválaszthatja a saját járványügyi szabályait

Minden iskolában - meghatározott fertőtlenítőszerrel - nagytakarítást végeznek a tanév kezdetén, és ezt minden nap meg kell ismételni.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.