Horn Gábor, a PDSZ korábbi alapító tagja több dolgot hiányol a rendeletből, de van, amivel egyetért.
Az iskolák intézményvezetői megkapták azt a járványügyi intézkedési tervet, amely a 2020/21-es tanévben lesz érvényben. A terv mintegy tizenegy témakörben és hetven pontban határozza meg az óvodák, iskolák teendőit.
Horn Gábor, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének alapító tagja szerint a járványügyi protokollban vannak marhaságok – olvasható az ATV oldalán. Azt viszont jónak látja, hogy a járványügyi protokoll nagyjából az iskolákra bízza, hogy mit csináljanak, de ettől függetlenül, hogy fontos lett volna egyeztetni a rendeletről.
Vannak ebben marhaságok, de összességében, amit jónak látok, hogy a rendelet nagyjából az iskolákra bízza, hogy mit csináljanak.
-mondta Horn Gábor.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerdán a Kormányinfón arról beszélt, vannak olyan szabályok, például a higiéniás szabályok, amelyek betartása nagyon fontos, de vannak nem túlzottan életszerű pontok is a tervben. Horn Gábor nem gondolja, hogy elő lehetne állni még egy újabb tervvel, hiszen kezdődik az iskola.
Hozzátette, hogy vannak olyan elemek a járványügyi protokollban, amiből az látszik, hogy aki készítette régen járt iskolába. Úgy véli, a járványügyi problémákat nem lehet központilag megoldani. Szerinte az egyik legnagyobb probléma, hogy a rendeletben nincs szó arról, hogy mi lesz akkor, ha be kell zárni az iskolákat.
Döcögősen indulhat az iskolakezdés az új járványügyi intézkedési tervek miatt
Két hét múlva kezdődik az iskola, de általános vélemény, hogy a nemrég nyilvánosságra hozott ajánlások nagy része nem megvalósítható. Milyen rendszerben indul az iskola?
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
