Fél 9-es iskolakezdést javasol a középiskolákban Karácsony Gergely

Karácsony Gergely újra felvetette, hogy szeptembertől a középiskolákban fél 9-kor kezdődjön a tanítás. Ezzel a diákok elkerülhetnék a reggeli közlekedési csúcsforgalmat.

  • Eduline

Az ATV információi szerint a főpolgármester szerdán levélben fordult a fővárosi középiskolák fenntartójához, amelyben újra felveti annak a lehetőségét, hogy a koronavírus járvány második hullámára készülve a gimnáziumokban a szokásos 8 óra helyett 8:30-kor kezdődjön a tanítás, így a diákok el tudják kerülni a közlekedési csúcsforgalmat.

A főváros június végén vetette fel először a csúsztatott iskolakezdést, amit azzal indokoltak, hogy a reggel 7 és 8 óra közötti budapesti tömegközlekedésen utazók egyharmada diák, főként középiskolás és felsőoktatásban tanuló. A Budapesti Közlekedési Központ szerint lépcsőzetes kezdéssel 20 százalékkal lehetne csökkenteni a reggeli utasszámot a járműveken.

Gulyás Gergely azonban korábban azt mondta, több - a csúsztatott iskolakezdés - ellen szóló érvet lát, mint mellette. "Azt nem tartom egy helyes indoklásnak, hogy ha 9 órakor kezdődne az iskola, a BKV-n kisebb lenne a tömeg, hiszen ma már a munkahelyek jelentés részén 8, fél 9, illetve 9 óra a munkakezdés időpontja" - mondta a miniszter. Semmivel sem lenne kevésbé tömött a BKV, ha 9-kor kezdődne az iskola - tette hozzá.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma akkor az ATV megkeresésére azt írta, nincs jogszabály arról, hánykor kezdődjön a tanítás, erről az intézmények maguk dönthetnek.

Döcögősen indulhat az iskolakezdés az új járványügyi intézkedési tervek miatt

Két hét múlva kezdődik az iskola, de általános vélemény, hogy a nemrég nyilvánosságra hozott ajánlások nagy része nem megvalósítható. Milyen rendszerben indul az iskola?

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.