A PSZ arra kéri a kormányt, hogy augusztus 24-ig hozza nyilvánosságra a járványügyi protokollt

Az oktatásért felelős minisztérium részletes járványügyi intézkedési protokollt ígért az iskoláknak, de azt még nem tudni, hogy ez mikor jut el az intézményekbe.

  • Eduline

Korábban már beszámoltunk róla, hogy a kormány arra készül, hagyományos rendben kezdődhet meg az új tanév. Az egyeztetések a lehetséges forgatókönyvekről azonban folyamatosak, az oktatásért felelős minisztérium pedig "részletes járványügyi intézkedési protokollt" készít, amit hamarosan el is juttat az iskolákhoz.

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) arra kéri a kormányt, hogy az oktatási intézményekre vonatkozó járványügyi protokollt legkésőbb 2020. augusztus 24-ig hozza nyilvánosságra, hogy az óvodák és az iskolák felkészülten tudják elkezdeni a 2020/21-es tanévet.

A PSZ továbbra is kiemelkedően fontosnak tartja a gyermekek és a pedagógusok életének és egészségének védelmét, ezért néhány pontban összefoglalta, mit vár az oktatási kormányzattól a hibrid vagy online oktatási rend bevezetésekor az iskolákban, illetve abban az esetben, ha a járványügyi helyzet az óvodákat is korlátozott működésre kényszeríti.

  • A kormány a protokoll kidolgozásába vonja be a szakmai, a szülői és az érdekvédelmi szervezeteket.
  • Ismerje el a kormány járványügyi elkülönítésnek azokat a napokat, amelyeken a szülők a kisgyermekkel otthon maradnak az online oktatás ideje alatt.
  • Havonta szűrjenek minden köznevelésben és szakképzésben dolgozót ingyenesen, függetlenül a fenntartótól (itt felhívják a figyelmet arra, hogy nem fordulhat elő még egy mezőkövesdi eset). A veszélyeztetett korosztályba tartozó és krónikus betegséggel élő kollégák pedig csak online oktatássanak.
  • Biztosítsanak minden 100 tanulóra kettő érintés nélküli homloklázmérőt és tantermenként megfelelő mennyiségű kézfertőtlenítőt az oktatási intézményekben.
  • Egyértelmű utasításban határozzák meg a szaktantermi oktatás felfüggesztését a hibrid tanítás ideje alatt, helyette az osztálytermi oktatást helyezzék előtérbe.
  • Határozzák meg a biztonságos menzai étkezés módját, az iskolai büfék működésének rendjét. 
  • Egy tanteremben 14 gyermeknél több ne legyen ( a kétméteres szociális távolság betartása érdekében).
  • A hibrid oktatás keretében egyik héten 3 nap, másik héten 2 nap tantermi tanítás, a kimaradó napokon távoktatás legyen. Viszont az első és második évfolyamon tanuló gyermekeknek a folyamatos tantermi oktatást javasolják.
  • A pedagógusok hibrid oktatásból eredő túlmunkáját minden megkötés nélkül fizessék ki a fenntartók.
  • Illetve legyen rugalmasabb a tantervi szabályozás a hibrid vagy online oktatás ideje alatt.

- olvasható a közleményükben.

Az óvodai nevelés területén pedig a következőket javasolják:

  • Csak ott vezessenek be komolyabb korlátozásokat, ahol ez indokolt, a kialakult egészségügyi helyzet megkívánja.
  • A szülők saját hatáskörben dönthessenek arról, hogy viszik-e a gyermeket az intézménybe, természetesen egyeztetve az óvodával, az óvodapedagógusokkal (ez igazolt hiányzásnak számítana).
  • Ismerje el a kormány járványügyi elkülönítésnek azokat a napokat, amelyeken a szülök a kisgyermekkel otthon maradnak az óvodai nevelés felfüggesztésének idejére.
  • Ismerjék el az óvodai online nevelés-oktatás létjogosultságát kormányszinten, és ne küldjenek senkit fizetés nélküli szabadságra azért, mert "nincs mit dolgozniuk".
  • A fenntartó minden intézményben folyamatosan biztosítsa a megfelelő és elégséges egészségügyi eszközöket, felszereléseket (maszkok, kézfertőtlenítők, homloklázmérők, takarítószerek és eszközök).
  • Illetve a PSZ arra is kéri a kormányt, hogy legyen kötelező az óvodában dolgozók havi ingyenes vírusszűrése.

A 2020-as őszi tanévkezdéssel kapcsolatos folyamatosan frissülő cikkeinket itt találjátok.

Most is olyan bizonytalan a helyzet, mint az érettségi idejénA PSZ szerint kellene egy olyan protokoll az iskolákban, amit követni tudnak az intézmények, ha szükséges.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.