Legalábbis a Magyar Nemzet szerint a kormány a hagyományos iskolakezdésre készül, de ha kell, "rendeleteket is hoznak majd".
Három héttel az iskolakezdés előtt a Magyar Nemzet értesülései szerint a kormány mégis, továbbra is arra készül, hogy hagyományos rendben kezdődhet meg az új tanév. Az egyeztetések a lehetséges forgatókönyvekről azonban folyamatosak, az oktatásért felelős minisztérium pedig "részletes járványügyi intézkedési protokoll" készít, amit hamarosan el is juttat az iskolákhoz. A lap értesülései szerint a tanári szervezetek jelezték, hogy szeretnék, ha a helyi fertőzöttségi viszonyok alapján a most kidolgozandó protokolltól eltérően is dönthessenek.
A cél a hagyományos oktatás, de ha ez nem lehetséges, akkor gondolkodni kell, mert azt a teljes körű iskolabezárást, ami márciusban volt, nem lehet megismételni. Túlterhelődtek a szülők is, egyre kevesebb a szabadságuk, vélhetően a gazdaság sem fog annyira leállni, mint tavasszal. Nem beszélve arról, hogy egészen más tanév közben áttérni a digitális munkarendre, mint egy új tanévet így kezdeni
– mondta a lapnak Horváth Péter, a Nemzeti Pedagóguskar (NPK) elnöke, aki szerint elképzelhetetlen, hogy az elsősök személyes kapcsolat nélkül, digitálisan kezdjék el az iskolát. Hozzátette: nem feltétlenül az országos, egységes tervezés a célravezető, szerinte még egy megyén belül sem kellene feltétlenül egyforma megoldást alkalmazni.
Nagy gond, hogy a tanév rendjéről szóló rendelettel a mai napig nem találkoztunk – fogalmazott Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) alelnöke. Szerinte a világos iránymutatás sürgős lenne, mert az egy-két héten belül esedékes tanévnyitó értekezleteken az igazgatóknak már tudniuk kell, hogy mire készüljenek. Ő is úgy véli, hogy fontos elvárás, hogy ha hibrid oktatásról határoz a kormány, akkor engedjék a fenntartókat a szülőkkel közösen, helyi megoldást találni.
Közeleg az iskolakezdés, kész tervek azonban még nem nagyon vannak
Több forgatókönyvön is gondolkodnak az iskolák a tanévkezdéssel kapcsolatban, azonban hivatalos állásfoglalást vagy támpontokat még nem kapnak.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
