Szerbiában és Izraelben is döntöttek az iskolakezdésről

Az már biztos, hogy szeptember elsején elkezdődik a tanév Szerbiában és Izraelben, de a tervek szerint nem minden nap és nem mindenki járhat majd be személyesen az órákra.

  • Eduline/MTI

Szerbiában szeptember elsején biztosan elkezdődik a tanév, a tervek szerint azonban - a koronavírus-járvány megfékezés érdekében - egyelőre csak az általános iskolák alsóbb osztályainak diákjai járnak majd órákra. A felsőbb osztályosok, illetve a középiskolások felváltva járnak majd iskolába, és tanulnak otthon a virtuális oktatás lehetőségeit kihasználva - közölték az illetékesek.

Ugyancsak szeptember elsején az izraeli iskolákba is visszatérhetnek a tanulók, de nem akárhogyan. Az oktatási minisztérium a pénzügyminisztériummal közösen dolgozta ki a tanítás módját, mely a folyamatosságon és a rugalmasságon alapul. Az óvodások hetente hatszor, teljes időben, korlátozások nélkül fognak óvodába járni - jelentette a Jediót Ahronót című újság hírportálja, a ynet. 

Az első és a második osztályosok csak öt napot lesznek az intézményekben, a harmadikosok és a negyedikesek pedig ezen a szintén öt napon maximum 18 fős csoportokban fognak tanulni. Az ötödikesek és a hatodikosok egy héten kétszer mehetnek be személyesen az iskolába, és szintén legfeljebb 18 fős csoportokban tanítják majd őket. A hét hátralévő napjain pedig távoktatást tartanak számukra. A nagyobbakaknak várhatóan csak hetente egyszer lesz tantermi órájuk, egyébként otthonról, online kell bekapcsolódniuk az oktatásba. 

Az iskolákban a negyedik osztálytól fölfelé állandóan maszkot kell viselniük a diákoknak, és minden nap szülői igazolást kell vinniük egészségükről. A tanulók állandó csoportokban és mindig azonos oktatókkal tartózkodnak az épületekben. A kisebb csoportoknak köszönhetően a The Jerusalem Post című angol nyelvű újság honlapja szerint 13 ezer új tanárra van szükség, ami 4,2 milliárd sékeles (mintegy 400 milliárd forintos) többletkiadást igényel.

Több németországi tartományban már újranyitottak az iskolák, de öt nappal később be is kellett zárni őket, mert Graal-Müritzben egy diák, egy ludwigslusti gimnáziumban pedig egy tanárnő koronavírus-tesztje lett pozitív. Erről itt írtunk:

Öt nappal a tanévkezdés után ismét iskolákat zártak be Németországban

Graal-Müritzben egy diák, egy ludwigslusti gimnáziumban pedig egy tanárnő koronavírus-tesztje lett pozitív. Több németországi tartományban még csak jövő héten nyitnák újra az iskolákat, de a pénteki iskolabezárások után a szakértők körében érezhető az aggodalom.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Már most 33 fokos sok tanterem, a szabályozás a hideget kezeli, a hőséget nem

Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.

Nem száz százalékban kapnák vissza az önkormányzatok az iskolákat – sem a tankerületeket, sem a Klebelsberg Központot nem akarja beszántani a kormány

Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.

Egyértelműsítette Lannert Judit: nem lesznek iskolabezárások a kistelepüléseken, pedig soha nem született még ilyen kevés gyerek

Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.