PDSZ: A tanárok kapjanak 100 ezer forintot a plusz munkákért cserébe!

Azért mert sikeresen zárták az elmúlt tanévet a távoktatás ellenére is, illetve, hogy az őszi iskolakezdés előtt egy kis motivációt kapjanak.

  • Eduline

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) felszólítja az EMMI-t és az ITM-et,  hogy a kormányzat által sikeresnek ítélt digitális oktatási időszak végrehajtó szereplőinek felmerült költségeit, egyszeri készpénz, vagy béren kívüli juttatás (cafetréria) formájában ellensúlyozza - írják nyílt levelükben.

A szakszervezet által készített felmérés szerint ugyanis a tanárok az iskolabezárások ideje alatt jelentős többletmunkát végeztek, munkavégzésükhöz jellemzően saját eszközeiket, infrastruktúrájukat használták, azt sok esetben saját költségükre voltak kénytelenek fejleszteni.

Mindezek miatt a PDSZ tanáronként nettó 100 ezer forint értékű egyszeri juttatás kifizetését kéri, mellyel egyben a sikert is honorálhatná az oktatásirányítás.

Szerintük ez azért is megszívlelendő, mert az őszi iskolakezdés még tartogathat nehézségeket a tanárok számára, fontos, hogy ezek leküzdésében motiváltak legyenek.

A hivatásos rendőröket is átvezényelhetik iskolaőrnek

A rendőrök attól tartanak, hogy ha nem lesz elég alkalmas iskolaőr, akkor az állományból vezényelnék át őket az oktatási intézményekbe - a jogszabályok ugyanis erre is lehetőséget adnak. Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) azonban azt állítja, csak önkéntes alapon folyik a toborzás.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.