Tananyag lesz a járványtan is

A járványtan is beépült a biológia-tananyagba, a diákok tanulnak majd a vírusterjedésről és megismerkedhetnek a legfrissebb evolúciós elméletekkel.

  • Eduline

Ősztől már az új NAT alapján zajlik majd a tanítás, ami átalakítja a középiskolai biológiaoktatást is. A következő tanévtől, a korábbi három helyett már csak két évig lesz kötelező tanulni a tantárgyat a gimnáziumokban – olvasható a Magyar Nemzet oldalán.

Veres Gábor, az egyik átdolgozott középiskolás biológia-tankönyv szerzője azt mondja, olyan témák is helyet kaptak a tananyagban, mint a vírusterjedés modellezése vagy a legfrissebb evolúciós elméletek. A biológia eddig a 10. 11. és 12. osztályban is mindenki számára kötelező volt, ősztől azonban csak a gimnáziumok első két évében kell majd tanulni a tantárgyat. A felsőbb évfolyamokon a szakirányban továbbtanulók választhatnak emelt szintű érettségire felkészítő fakultációt.

A módosított alaptantervnek megfelelő átdolgozás során kétféle középiskolai tankönyv készült. Az alapkoncepció követi az élővilág szerveződési szintjeit, a molekuláris szintről a sejteken át jut el az életközösségekig. A másik változat a magasabb szerveződési szintekről indulva jut el a kémiai ismereteket is igénylő témakörökig.

A szakértő szerint a tartalmi változásokat a XXI. század természeti és technológiai kihívásai, valamint a tanulás-tanítás módszertani fejlődése indokolja. Napjainkban akár a járványtan, akár egyéb orvosi területek vagy a mezőgazdasági technológiák számos problémát, kérdést vetnek fel. Az evolúció témaköréről pedig a legújabb elméletek és eredmények figyelembevételével kapnak képet a tanulók – mondta el Veres Gábor.

Fontos célkitűzés az is, hogy a diákok ne csak értsék, hanem meg is szeressék a természettudományos tárgyakat. Több olyan téma szerepel a tankönyvekben, ami szerintük felkeltheti a tanulók érdeklődését. Az emberi bőr témájánál például a tetoválások és a testmódosítások is szóba kerülnek.

„Van például olyan gyakorlat, amikor a különböző élelmiszerek zsírtartalmát vizsgálhatják meg a tanulók, míg a „Válj szakértővé!” típusú feladat a vírusterjedés modellezéséről is szól. Egy másik fejezetben a szén körforgását elemzik a tanulók, ami a globális éghajlatváltozás és az élővilág működése közötti összefüggések megértését segíti" – sorolta a tankönyvszerző.

Veres Gábor hozzátette, hogy a kerettanterv alapján csökkent a tananyag, bár nem olyan jelentős mértékben, mint a fizika vagy a kémia esetében. Az átdolgozások részben a korábbi tankönyvek ábraanyagát használták fel, de számos új kép és grafika is került a kötetekbe.

Lemondott Szűcs Tamás, a PDSZ elnöke

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete közleményt adott ki arról, hogy Szűcs Tamás, a szervezet elnöke hosszas átgondolás után lemondott posztjáról.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.