A járványtan is beépült a biológia-tananyagba, a diákok tanulnak majd a vírusterjedésről és megismerkedhetnek a legfrissebb evolúciós elméletekkel.
Ősztől már az új NAT alapján zajlik majd a tanítás, ami átalakítja a középiskolai biológiaoktatást is. A következő tanévtől, a korábbi három helyett már csak két évig lesz kötelező tanulni a tantárgyat a gimnáziumokban – olvasható a Magyar Nemzet oldalán.
Veres Gábor, az egyik átdolgozott középiskolás biológia-tankönyv szerzője azt mondja, olyan témák is helyet kaptak a tananyagban, mint a vírusterjedés modellezése vagy a legfrissebb evolúciós elméletek. A biológia eddig a 10. 11. és 12. osztályban is mindenki számára kötelező volt, ősztől azonban csak a gimnáziumok első két évében kell majd tanulni a tantárgyat. A felsőbb évfolyamokon a szakirányban továbbtanulók választhatnak emelt szintű érettségire felkészítő fakultációt.
A módosított alaptantervnek megfelelő átdolgozás során kétféle középiskolai tankönyv készült. Az alapkoncepció követi az élővilág szerveződési szintjeit, a molekuláris szintről a sejteken át jut el az életközösségekig. A másik változat a magasabb szerveződési szintekről indulva jut el a kémiai ismereteket is igénylő témakörökig.
A szakértő szerint a tartalmi változásokat a XXI. század természeti és technológiai kihívásai, valamint a tanulás-tanítás módszertani fejlődése indokolja. Napjainkban akár a járványtan, akár egyéb orvosi területek vagy a mezőgazdasági technológiák számos problémát, kérdést vetnek fel. Az evolúció témaköréről pedig a legújabb elméletek és eredmények figyelembevételével kapnak képet a tanulók – mondta el Veres Gábor.
Fontos célkitűzés az is, hogy a diákok ne csak értsék, hanem meg is szeressék a természettudományos tárgyakat. Több olyan téma szerepel a tankönyvekben, ami szerintük felkeltheti a tanulók érdeklődését. Az emberi bőr témájánál például a tetoválások és a testmódosítások is szóba kerülnek.
„Van például olyan gyakorlat, amikor a különböző élelmiszerek zsírtartalmát vizsgálhatják meg a tanulók, míg a „Válj szakértővé!” típusú feladat a vírusterjedés modellezéséről is szól. Egy másik fejezetben a szén körforgását elemzik a tanulók, ami a globális éghajlatváltozás és az élővilág működése közötti összefüggések megértését segíti" – sorolta a tankönyvszerző.
Veres Gábor hozzátette, hogy a kerettanterv alapján csökkent a tananyag, bár nem olyan jelentős mértékben, mint a fizika vagy a kémia esetében. Az átdolgozások részben a korábbi tankönyvek ábraanyagát használták fel, de számos új kép és grafika is került a kötetekbe.
Lemondott Szűcs Tamás, a PDSZ elnöke
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete közleményt adott ki arról, hogy Szűcs Tamás, a szervezet elnöke hosszas átgondolás után lemondott posztjáról.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
