Szülői Hang: vonják vissza a hatévesek beiskoláztatásáról szóló törvényt

Újra kellene tárgyalni az egész iskolaérettségi vizsgálatokra vonatkozó törvényt a Szülői Hang szerint.

  • Eduline

Elsősorban gyereknevelési kérdés az, hogy adott gyerek számára előnyösebb-e megkezdeni az iskolát, vagy inkább maradjon még egy évet óvodában. A hatéves kisgyermekekkel kapcsolatos pedagógia döntést az őt alaposan ismerő szülők és óvodapedagógusok tudják jól és felelősségteljesen meghozni

- írja a Szülői Hang Közösség közleményében. Szerintük az új törvény elkeni a felelősséget az Oktatási Hivatal (OH), a szakszolgálat és a bíróság között úgy, hogy a hivatali döntésért senki sem vállalja a személyes felelősséget. Idéntől ugyanis az OH dönt ebben a kérdésben.

Bár a Hivatal az esetek többségében elfogadta a szülők kérelmét, a Szülői Hang arról számolt be, több mint ezer esetben elutasította azt, és a nyilvános, egységes kritériumrendszer hiánya, valamint a jogorvoslati lehetőség reménytelensége miatt a szülők jogfosztott, kiszolgáltatott helyzetbe kerültek. A korábbi évekhez képest mintegy tízezer család nem adott be kérvényt, sokan közülük vélhetően a nem megfelelő tájékoztatás és a szakmai segítség hiánya miatt - tették hozzá.

Amellett, hogy azt kérik, vonják vissza a hatévesek beiskoláztatásáról szóló új törvényt, problémalistát is állítottak össze a témában, méghozzá 50 pontban. Szerintük ugyanis nem elég csupán a részletszabályok módosítása, az egész törvényt vissza kell vonni és a pedagógiai szempontokat figyelembe véve újra kell tárgyalni - ezt szeretnék elősegíteni a már említett 50 pontban megfogalmazott problémákkal.

Iskolakezdés hatévesen: a halasztással kapcsolatos kérelmek 89 százalékát elfogadta az OH

Az Oktatási Hivatalhoz (OH) közel 11 ezer kérelem érkezett a szülőktől, hogy a gyerekük még egy évet tölthessen az óvodában. A többségét jóvá is hagyták, mindössze 22 esetben pereltek a szülők a halasztás miatt.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Rekordjelentkezés, káoszos pontszámítás, brutális ponthatárok: ilyen volt a 2026-os felvételi

Soha ennyien nem próbáltak még bekerülni a magyar felsőoktatásba, mint idén: közel 140 ezren adták be jelentkezésüket a 2026-os felvételin. Miközben több területen nőtt az állami férőhelyek száma és rekordmagas érdeklődés érkezett egyes szakokra, a felvételizőknek idén sem volt könnyű dolguk: a pontszámítás szabályai sokakat megzavartak, többen pedig arra panaszkodtak, hogy a rendszerben később kevesebb pont jelent meg, mint korábban. Közben az ELTE, a Corvinus, a BME és a Pázmány népszerű képzésein idén is kiugróan magas ponthatárok születtek.

Teljesen vegyes a kép: így változtak a ponthatárok az óvodapedagógus-képzéseken

Van, ahol több tíz ponttal magasabb ponthatárral lehetett csak bekerülni, máshol viszont könnyebb volt bejutni, mint egy évvel ezelőtt. Az idei felvételi eredmények alapján az óvodapedagógus-képzéseken nagyon eltérően alakultak a ponthatárok: miközben az ELTE továbbra is vezeti a mezőnyt, több egyetemen jelentős emelkedés vagy éppen visszaesés látható a tavalyi adatokhoz képest.

Egy helyen a legnépszerűbb szakokon húzott ponthatárok

A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották. A Felvi adatai alapján nappali, államilag finanszírozott képzésre első helyen a legtöbben a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvos, a pszichológia, a jogász, valamint a kereskedelem és marketing szakokat jelölték meg.