Sokkal kevesebb állami tankönyvet rendeltek az iskolák

Az új Nemzeti alaptanterv nagyban befolyásolta az állami tankönyvek rendelését is. Látványos a csökkenés.

  • Eduline

A tankönyvek beszerzésében is zavart okozott az új Nemzeti alaptanterv őszi bevezetése. – írja a Népszava. A Könyvtárellátó Nonprofit Kft. (KELLO) adataiból az derül ki, hogy az alaprendelési időszak április végi lezárásáig a tavalyinál kevesebb állami tankönyvet rendeltek azok az iskolák, ahol ősztől már az új NAT szerint kell tanítani, vagyis az első, az ötödik és a kilencedik évfolyamokon. Az adatokat a napokban kapta meg a Tankönyvesek Országos Szakmai Egyesülete (TANOSZ).

Az első évfolyamokon mintegy 30 százalékos a csökkenés. Míg 2019-ben 1,2 millió tankönyvet rendeltek az alaprendelés időszakában, idén csupán 868 ezret. Romankovics András, a TANOSZ alelnöke szerint erre csak részben lehet magyarázat az, hogy környezetismeret tantárgy kikerült az elsősök tantervéből. Az ötödik évfolyamon 18 százalékkal rendeltek kevesebb tankönyvet az egy évvel korábbinál, 1 millió helyett csak 835 ezret. Kilencedikben 5 százalékos csökkenés látszik, itt 1 millió helyett 967 ezer rendelés volt.

A KELLO adataiból kiderült az is, hogy az iskolák nem használták fel az április végéig rendelkezésükre álló tankönyvtámogatási keretet. A teljes keretösszeg 13,2 milliárd forint volt és 2,4 milliárd forinttal rendeltek kevesebbet. Az első évfolyamon egy tanulóra 9 ezer forint jut, ám ebből átlagosan 6200 forintot használtak fel.

Romankovics András szerint a drasztikus visszaesés az új NAT bevezetése miatti bizonytalansággal is magyarázható. Június közepéig tartott mire az Oktatási Hivatal az új alaptantervhez igazította a tankönyveket, de az iskoláknak már április 30-ig le kellett adniuk rendeléseiket. Tehát úgy kellett a tankönyveket megrendelniük, hogy az átdolgozott példányok még nem is voltak elérhetők – emeli ki a TANOSZ alelnöke. Az ötödik évfolyamon három tantárgy, az irodalom, a nyelvtan és a történelem új NAT-nak megfelelő munkafüzete még mindig nem készült el. Az alelnök elmondta, hogy a június végéig tartó módosítási időszakban még korrigálhattak az iskolák, ám ezeket az adatokat még nem lehet látni, de abban biztos, hogy a bizonytalanság mellett minőségi aggályok is vannak.

Az adatokból szerinte jól látszik, hogy a magánkiadókat kiszorították a piacról. Az idén megrendelt tankönyvek 85,2 százaléka állami kiadású, és csak 14,8 százalék a magánkiadós kötetek aránya, míg 2018-ban ez az arány még 68-32 százalék volt. 2014 januárjától a magánkiadók már nem kaptak lehetőséget új tankönyvek engedélyeztetésére, a 2019-től pedig egy újabb törvénymódosítással már azt sem tették lehetővé számukra, hogy a 2018 végén lejárt tankönyves engedélyeket meghosszabbíthassák. Emiatt több száz népszerű magánkiadós tankönyv lekerült a hivatalos tankönyvjegyzékről.

Múlt pénteken elfogadta a parlament a köznevelési törvény módosítását, ami biztosítja az ingyenes tankönyvellátást minden tanuló számára szeptember elsejétől. A Szülői Hang Közösség szerint az „ingyenesség” valójában kölcsönkönyveket takar, amelyeket a gyerekek sokszor használtan kapnak meg, azokba év közben nem írhatnak, később ismétléshez vagy a középiskolai felvételire és érettségire történő felkészüléshez már nem használhatnak, a sérült könyveket pedig a szülőknek ki kell fizetni.

A Szülői Hang aktivista programot indított, amellyel azt szeretnék elérni, hogy a tanárok és a szülők fogjanak össze és közösen rendeljék meg a saját igényeiknek megfelelő tankönyveket. A közösség képviselője, Miklós György a lapnak azt mondta: „a hivatalos iskolai tankönyvrendelés csak egy formai eljárás, a szülőknek és a pedagógusoknak senki nem tilthatja meg, hogy a gyermekek szempontjából a legjobbnak ítélt tankönyveket használják – akkor sem, ha azok már nem szerepelnek a központi tankönyvlistán.”

Megszavazták: szeptemberben jönnek az iskolaőrök

A szavazás eredménye nem hozott meglepetést.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

 

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.