Egy próbát megérne a 9 órai iskolakezdés bevezetése?

Évek óta terítéken van a 9 órás iskolakezdés bevezetése, de számtalan kérdést felvetne a változtatás.

  • Eduline

Palkovics négy éve beszélt a csúsztatott iskolakezdésről, nem sokkal később pedig a kormánypárti Magyar Idők is belengette, hogy az új Nemzeti Alaptantervbe foglalnák választható lehetőségként a 9 órás kezdést - írja a hvg.hu. Akkor az volt az álláspont, hogy a diákok több mint kétharmada támogatná az ötletet. A kérdés azóta is lóg a levegőben – a két év csúszással megjelent Natban szó sincs ilyesmiről.

Most csúsztatott, 9 órai iskolakezdést javasol a főváros a koronavírus-járvány második hulláma elleni védekezés részeként - közölte a Főpolgármesteri Hivatal. Mondván, hogy reggel 7 és 8 óra közötti budapesti tömegközlekedésen utazók egyharmada diák, főként középiskolás és felsőoktatásban tanuló.

A hvg.hu próbálta elérni az illetékeseket, de nem kaptak választ arra a kérdésre, honnan vannak ezek az adatok, csak annyit tudtak meg a főpolgármester-helyettestől, hogy a BKK a megvásárolt diákbérletek alapján számolta ki: a 7-8 közötti, 35 százalékos utasszám-emelkedés 70 százalékát a középiskolában és felsőoktatásban tanulók adják.

Szabó Zsuzsanna, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke korábban azt mondta, ha életkori sajátosságokat is vizsgálunk, akkor a középiskolásoknak kifejezetten szerencsés a későbbi iskolakezdés, a tanároknak teljesen mindegy, hogy fél 8-kor vagy 8-kor kezdik a munkát. Azt kell megnézni, meddig tolódik ki a tanórák vége, az nem szerencsés, ha a délután foglalkozások, sport és egyebek nagyon késő délutáni időpontig tolódnának ki. Az oktatás hatékonyságát nem zavarná.

Nyilván ez a fenntartó döntése - tette hozzá a szakszervezet vezetője. Arra a kérdésre, hogy csak a járvány időszakára vezetnék-e be, azt mondta, az iskolakezdést a tanév rendje egész évre szabályozza, ha a budapesti városvezetésnek sikerül megállapodnia a BKK-val és a fenntartókkal, akkor ez minimum egész évre szólna, nem csak a járványhelyzet idejére.

Azzal kapcsolatban, hogy mi lesz ősztől az iskolákban a hvg.hu-nak az Emmi azt írta,

a kormány úgy tervez, hogy hagyományos, tantermi oktatással indul a tanév, de a járványügyi helyzetet folyamatosan figyelve felkészülünk egy esetleges második hullámmal járó részleges, helyi vagy teljes digitális tanrendre történő átállásra is.

Az iskolák önállóan dönthetnek a 9 órás kezdésről?

Az egyeztetések már zajlanak a kérdésben, de alapvetően jogszabályilag sincs kőbe vésve hánykor kezdődjön a tanítás.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

Szándék van a kulturális dolgozók béremelésére, de konkrét időpont vagy vállalás továbbra sincs

Néhány hónappal a kulturális dolgozók bérrendezéséért szervezett demonstrációja után a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete újabb minisztériumi egyeztetésről számolt be. Találkoztak a kulturális ágazatért felelős államtitkárral, aki a bérrendezés szándékáról beszélt, konkrét időpontot vagy vállalást azonban továbbra sem tett.

Hogyan tudsz átkerülni fizetős képzésről államira?

Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad. Természetesen az ellenkező irányú átsorolásra is van példa, a megüresedett ösztöndíjas helyekre bekerülhetnek a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanuló önköltséges hallgatók.