Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Angliában ugyan a szigorú szabályok mellett, de fontosnak tartják, hogy szeptembertől újra kinyissanak az iskolák a diákok felzárkóztatása és a családok élete miatt is.
Az angol iskolák 2020/2021-es tanévének pontos terveiről ezen a héten dönt majd az országgyűlés, miután az oktatási államtitkár ismerteti a megszületett útmutatót – ezt zömében iskolaigazgatók dolgozták ki, tudta meg a HuffPost UK.
Bizonyos esetekben érdemes lesz kisebb csoportokban tanítani a diákokat, de az alapvető elv az évfolyamok szerinti elkülönítés lesz. Az útmutató szerint nem lesz szükség az általános iskolások elkülönítésére, a középiskolások esetében azonban javasolják az 1 méteres távolság betartását. A tanárok és a diákok között pedig még fokozottabb, 2 méteres távolságot tartanak megfelelőnek.
Külön kiemelik, ha a folyamatos tesztelés során egy tanuló eredménye pozitív lesz, az egész osztályt vagy évfolyamot haza kell küldeni. Erre az esetre kell, hogy legyenek kidolgozott készenléti tervek is – főként abban az esetben, ha újra vissza kellene térni a távoktatáshoz.
Írnak arról is, hogy ne kelljen eltakarniuk az arcukat sem a diákoknak, sem a tanulóknak az oktatás során, ugyanis ez zavarná a tanulást, tanítást. Hozzáteszik, hogy gyakori kézmosás mellett egy-egy tanteremben megegyező irányba néző padokban – tehát semmiképp sem kör alakú asztaloknál – ülnének a diákok.
Az előző hónapok lemaradása miatt nagy hangsúlyt fognak fektetni a diákok felzárkóztatására is, külön kiemelve az angolt és a matekot. Éppen ezért, hacsak nincs jó okuk a családoknak a tanulók távollétére, végső esetben 120 fontot (közel 50 ezer forintot) is kifizettethetnek velük, ha nem mennek iskolába. Ennek elkerülése miatt is ügyelni fognak a megfelelő kapcsolattartásra a szülőkkel, hogy a gyerekek mindenképpen részt vegyenek az oktatásban.
null
null
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.