A szaktanárok szerint komoly gondok vannak az új tankönyvekkel

Az irodalomkönyvek gyerek-, nyelv- és 21.század ellenesek és megúszásra játszanak, a történelemkönyvek pedig zanzásított verziók és nincs bennük kevesebb tananyag, csupán kevesebb oldalba sűrítették az eddigit - a szaktanárok szerint vannak gondok az új tankönyvekkel.

  • Eduline

„Már az előző, 2012-es Nat alapján készültek is rettenetesek voltak, de ezek egyenesen gyerek-, nyelv- és 21.század ellenesek” – fogalmazott az 5. és 9. évfolyamos magyar nyelv- és irodalomkönyvekről Schiller Mariann, a Magyartanárok Egyesületének választmányi tagja a hvg.hu-nak. A szaktanár szerint cseppet sem modern és lapos az új tankönyvfelhozatal, a hosszú és unalmas szövegek mellett pedig semmi olyan nem található bennük, ami megmozgatá a diákokat.

Schiller Mariann szerint a könyvek „megúszásra játszanak”, és jól érezhetően egyetlen elvárásnak tesznek eleget: hogy megfeleljenek a hazafiasabbra szabott alaptantervnek.

Szerkesztési és módszertani hibák is akadnak az új tankönyvekben. A magyartanár kiemelte, van olyan kötet, amiben előbb olvashatók a művek elemzései, és csak utána maga a szövegek, az egyes leckéket pedig mindig egy-egy oldalpárba kényszerítik, amitől az egyik – hogy ne legyen üres fél oldal – túl terjengős, a másik pedig szinte túlságosan tömény, zsúfolt.

Az egyik legsajnálatosabb a szakértő szerint, hogy a könyvekben semmi nyoma annak, hogy az irodalom élő, nem pedig egy lezárt dolog, nincsenek benne, friss, mai szerzők, idézetek. Az is problémás, hogy a beigért tananyagcsökkenéssel összecsengésben a könyvek valóban vékonyabbak lettek, de az oldalszám csökkenés a magyartanárok szerint nem jár együtt valódi tananyagcsökkenéssel, csupán kevesebb választási lehetőségük lesz.

A töri is elbukott

Ahogy tegnap már megírtuk, a Történelemtanárok Egylete hosszú elemzésbe szedte össze a problémákat az új történelemkönyvekkel kapcsolatban. A hvg.hu-nak nyilatkozó tanárok is hasonló véleménnyel vannak a NAT-os tankönyvekről. A sűrítés és zanzásítás azt eredményezte, hogy például két óra alatt kell megtanítani az egész görög vagy római politika történetét - mondta egyikük az oldalnak. Persze, ami ennél is nagyobb baj az, hogy a "a könyvek számos ponton gyakorlatilag történelmet hamisítanak".

Sok esetben a könyvek ugyanis mítoszokat, legendákat használnak elsődleges, történelmileg hiteles forrásnak, vagy vitatható elméleteket használnak tényként, miközben fontos, elfogadott tényeget meg sem említenek.

Az új tankönyvek több szempontból komoly átdolgozásra szorulnak

A Történelemtanárok Egylete szerint mivel megfelelő minőségű, és előzetesen kipróbált tankönyveket nem lehet kifejleszteni a következő tanév kezdetéig, ez önmagában is akadályozza a NAT bevezetését.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.