Kevesebb a tanár és a diák is a magyar közoktatásban, ugyanakkor az óvodások és a sajátos nevelési igényű tanulók száma nőtt. Itt vannak a friss, 2019/2020-as tanévre vonatkozó adatok.
Az óvodások száma 1,2 százalékkal növekedett, az általános iskolásoké 0,8, a középfokon tanulóké 1,3 százalékkal csökkent az idei tanévben - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2019/2020-as tanévről szóló oktatási adataiból. Bár látszólag kis százalékokról van szó, több ezer gyerek és diák van a számok mögött, nem beszélve a pedagógusokról.
6 ezer fővel csökkent az általános iskolás nappali tanulók száma. Az elemzés szerint a csökkenés egyrészt az adott korosztály népességfogyásának, másrészt a 6 éves gyerekek nagyobb arányú óvodában maradásának is köszönhető – írják. Ez a nagy mértékű csökkenés szélsőséges esetekben iskolabezárással is járhat, legalábbis idén januárban egy Bács-Kiskun megyei iskoláról kiderült, hogy a csekély tanulólétszám miatt megszüntetik az oktatást.
És a tanárok száma sem mutat nagyon mást a diákokéhoz képest. Az általános iskolákban foglalkoztatott pedagógusosok száma 75 ezer fő, ami 1,4 százalékkal kevesebb, mint az előző évben. A csökkenés pedig öt éve folyamatos.
Középiskolában ebben a tanévben 411 ezer diák tanult - ez szintén 5,6 ezerrel kevesebb, mint előző tanévben. Bár a gimnáziumokban tanulók aránya nőtt, ebben a tanévben majdnem minden második tanuló (189 ezer fő) jár ebbe az iskolatípusba. A szakgimnáziumokban, illetve szakközépiskolában tanulók aránya évről évre kevesebb: a diákok 36 százaléka (149 ezer fő) jár szakgimnáziumba, 16 százaléka pedig (66 ezer fő) szakközépiskolába jár. A szakiskolába, készségfejlesztő iskolában 7 ezren tanulak, arányuk (1,7 százalék) hasonló az elmúlt tanévivel.
A középfokú oktatásban a tanulólétszám csökkenésével párhuzamosan a pedagóguslétszám is közel ezer fővel (2 százalékkal), 43 ezer főre csökkent. Ez elsősorban a szakgimnáziumi tanárok számának visszaeséséből adódott a KSH beszámolója szerint.
Túlzsúfolt ovis csoportok
Az óvodások 4 ezer fővel többen voltak idén, ez elsősorban a 3–5 éves korosztály létszámnövekedésének köszönhető – írják. Ezzel körülbelül arányosan nőtt az óvodai férőhelyek száma is, ami ebben a tanévben 386 ezer volt, vagyis 3,5 ezerrel több, mint előző évben. Az óvodákban 31 ezer pedagógust foglalkoztattak, rájuk országos átlagban 10,6 gyerek jut. Egy óvodai csoportban átlagosan 21,9 gyereket nevelnek, ugyanakkor az óvodai csoportok ötödében 25 főnél több gyermekkel foglalkoznak - teszik hozzá. A legnagyobb arányban Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében találhatóak túlzsúfolt gyerekcsoportok az összesítés szerint, van,
ahol a 25-nél több gyermeket nevelő csoportok aránya 34 százalék.
A 2019/2020-as tanévben a sajátos nevelési igényű tanulók száma is tovább emelkedett, közel 57 ezren vannak. Az integráltan oktatott SNI-tanulók sajátos nevelési igényük leggyakoribb oka a súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavar (69 százalék), 12 százalékuk enyhén értelmi fogyatékos, 8,5 százalékuk beszédfogyatékos - olvasható a KSH oldalán.
Magyarországon a 2019/2020-as tanévben összesen 1 millió 665 ezer gyerek és fiatal, az érintett 3–22 éves korosztály 86 százaléka vett részt az oktatásban. Közülük 330,5 ezer gyermek óvodai nevelésben, 723,5 ezer tanuló általános iskolai, 496,5 ezer tanuló középfokú oktatásban részesült. 2,5 ezer súlyos és halmozottan fogyatékos gyermek fejlesztő nevelés-oktatásban vett részt.
Augusztusban jöhet a tanárok 10 százalékos fizetésemelése
Azaz ha minden jól megy, még a nyári szünetben megérkezik az emelt fizetés - írja a Magyar Nemzet.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
