Kevesebb a tanár és a diák is a magyar közoktatásban, ugyanakkor az óvodások és a sajátos nevelési igényű tanulók száma nőtt. Itt vannak a friss, 2019/2020-as tanévre vonatkozó adatok.
Az óvodások száma 1,2 százalékkal növekedett, az általános iskolásoké 0,8, a középfokon tanulóké 1,3 százalékkal csökkent az idei tanévben - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2019/2020-as tanévről szóló oktatási adataiból. Bár látszólag kis százalékokról van szó, több ezer gyerek és diák van a számok mögött, nem beszélve a pedagógusokról.
6 ezer fővel csökkent az általános iskolás nappali tanulók száma. Az elemzés szerint a csökkenés egyrészt az adott korosztály népességfogyásának, másrészt a 6 éves gyerekek nagyobb arányú óvodában maradásának is köszönhető – írják. Ez a nagy mértékű csökkenés szélsőséges esetekben iskolabezárással is járhat, legalábbis idén januárban egy Bács-Kiskun megyei iskoláról kiderült, hogy a csekély tanulólétszám miatt megszüntetik az oktatást.
És a tanárok száma sem mutat nagyon mást a diákokéhoz képest. Az általános iskolákban foglalkoztatott pedagógusosok száma 75 ezer fő, ami 1,4 százalékkal kevesebb, mint az előző évben. A csökkenés pedig öt éve folyamatos.
Középiskolában ebben a tanévben 411 ezer diák tanult - ez szintén 5,6 ezerrel kevesebb, mint előző tanévben. Bár a gimnáziumokban tanulók aránya nőtt, ebben a tanévben majdnem minden második tanuló (189 ezer fő) jár ebbe az iskolatípusba. A szakgimnáziumokban, illetve szakközépiskolában tanulók aránya évről évre kevesebb: a diákok 36 százaléka (149 ezer fő) jár szakgimnáziumba, 16 százaléka pedig (66 ezer fő) szakközépiskolába jár. A szakiskolába, készségfejlesztő iskolában 7 ezren tanulak, arányuk (1,7 százalék) hasonló az elmúlt tanévivel.
A középfokú oktatásban a tanulólétszám csökkenésével párhuzamosan a pedagóguslétszám is közel ezer fővel (2 százalékkal), 43 ezer főre csökkent. Ez elsősorban a szakgimnáziumi tanárok számának visszaeséséből adódott a KSH beszámolója szerint.
Túlzsúfolt ovis csoportok
Az óvodások 4 ezer fővel többen voltak idén, ez elsősorban a 3–5 éves korosztály létszámnövekedésének köszönhető – írják. Ezzel körülbelül arányosan nőtt az óvodai férőhelyek száma is, ami ebben a tanévben 386 ezer volt, vagyis 3,5 ezerrel több, mint előző évben. Az óvodákban 31 ezer pedagógust foglalkoztattak, rájuk országos átlagban 10,6 gyerek jut. Egy óvodai csoportban átlagosan 21,9 gyereket nevelnek, ugyanakkor az óvodai csoportok ötödében 25 főnél több gyermekkel foglalkoznak - teszik hozzá. A legnagyobb arányban Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében találhatóak túlzsúfolt gyerekcsoportok az összesítés szerint, van,
ahol a 25-nél több gyermeket nevelő csoportok aránya 34 százalék.
A 2019/2020-as tanévben a sajátos nevelési igényű tanulók száma is tovább emelkedett, közel 57 ezren vannak. Az integráltan oktatott SNI-tanulók sajátos nevelési igényük leggyakoribb oka a súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavar (69 százalék), 12 százalékuk enyhén értelmi fogyatékos, 8,5 százalékuk beszédfogyatékos - olvasható a KSH oldalán.
Magyarországon a 2019/2020-as tanévben összesen 1 millió 665 ezer gyerek és fiatal, az érintett 3–22 éves korosztály 86 százaléka vett részt az oktatásban. Közülük 330,5 ezer gyermek óvodai nevelésben, 723,5 ezer tanuló általános iskolai, 496,5 ezer tanuló középfokú oktatásban részesült. 2,5 ezer súlyos és halmozottan fogyatékos gyermek fejlesztő nevelés-oktatásban vett részt.
Augusztusban jöhet a tanárok 10 százalékos fizetésemelése
Azaz ha minden jól megy, még a nyári szünetben megérkezik az emelt fizetés - írja a Magyar Nemzet.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
